Kínai orvoslás: rendeletben szabályoznak

Régóta vitát gerjeszt a keleti gyógyítók hazai tevékenysége (képünk illusztráció) (Fotó: Hegedüs Róbert)

A probléma nem új keletű, a témában másfél évvel ezelőtt bukott meg egy olyan, az egészségügyi salátatörvény-módosításhoz benyújtott javaslat, amely lehetővé tette volna, hogy az érintettek hivatalosan is praktizáljanak hazánkban. A kezdeményezés ellen akkor több szakmai szervezet is tiltakozott.

Nagyjából másfél évvel ezelőtt heves szakmai vita indult a hagyományos kínai gyógyászok Magyarországon végezhető tevékenységével kapcsolatban, egy akkori egészségügyi salátatörvény-módosítás kapcsán. Az érintettek tiltakozásának hatására végül a témában egy olyan változat érvényesült, miszerint a kormány egy későbbi rendeletben tisztázná, az ötéves kínai felsőfokú képzést igazoló keleti gyógyítók milyen tevékenységre kaphatnak nálunk engedélyt. A témát a Medical Online cikke tette ismét aktuálissá, a legfrissebb, a kormány honlapján megjelent rendelettervezetre hivatkozva. Ebben az előterjesztő hivatalosan azzal indokolja a mostani dokumentum szükségességét, hogy a „hagyományos kínai gyógyászat területén legalább ötéves képzést követően megszerzett oklevéllel rendelkező személy kérelmére, meghatározott tevékenység, meghatározott idejű végzéséhez szükséges engedély kiadásának” meg kell teremteni a jogszabályi hátterét. Ennek egyik feltétele a tervezet szerint az, hogy meghatározzák az engedélyezés szolgáltatási díjtételeit az illetékes szervnél, ami ebben az esetben az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ.

A tanulmányok lezárultával olyan tevékenységek végzésére lehet engedélyt kapni, mint keleti mozgás- és masszázsterápia, akupunktúra, akupresszúra. A másfél évvel ezelőtti konfliktus lényege volt, hogy egy akkori, később meg nem szavazott javaslat lehetővé tette volna, hogy a hagyományos kínai orvoslás művelői hivatalosan is praktizáljanak Magyarországon. A kérelmezőnek csupán igazolnia kellett volna, hogy hazájában, vagy abban az országban, ahol utoljára végezte tevékenységét, nem tiltották el az orvosi munkától.

Akkor elsőként a Népszabadság írta meg, hogy több szervezet, köztük a Magyar Orvosi Kamara is tiltakozik ellene, hogy a kínai orvoslás zöld utat kapjon, így a javaslat megbukott. A mostanáig is érvényes, erre vonatkozó dokumentumról Hegyi Gabriella, a Pécsi Orvostudományi Egyetem tanszékvezetője úgy nyilatkozott: „A kínai orvosi egyetemeken szerzett diploma nem azonos értékű a nyugati országokban megszerezhető orvosi diplomával, és Európa-szerte önálló orvosként csak az végezhet ilyen terápiát, aki az orvosi egyetem elvégzése után, kiegészítő kurzus keretében sajátította el a kínai orvoslást.”

A mostani rendelettervezet egyebek mellett menetrendként azt mondja ki, hogy amennyiben a kérelmező a szükséges dokumentumokat – így például a külföldi oktatási intézmény által kiállított okirat hiteles másolatát – benyújtja az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központnak, s azt az Egészségügyi Tudományos Tanács elnöksége is jóváhagyja, akkor a kérelem szerinti tevékenység végzésére legfeljebb öt évre kiadható az engedély, ami az időtartam lejártával bizonyos feltételek mellett megújítható.

Emellett a dokumentum kitér arra is, hogy aki nem szerzett diplomát a magyarországi orvosi egyetemek egyikén, az a „tevékenysége során nem keltheti azt a látszatot, hogy munkája helyettesítené a konvencionális gyógyítást”, ezenkívül továbbra sem tüntetheti fel magát orvosként.