Belföld
Kilőtték az MSZP legerősebb kérdését
Hétértékelő. Kiszelly: Fontos döntés volt az offshore cégek adóamnesztiája
Kifulladni látszik a Pukli Istvánék által indított polgári engedetlenségi mozgalom, amelyhez a héten csatlakozott a „fekete ruhás nővér”, Sándor Mária is – magyarázta Kiszelly Zoltán politológus a múlt heti eseményeket elemezve. Nem volt sikeres a legutóbbi akció, igaz, már az előző sem volt az – mondta. A Kossuth téren még tömegeket tudtak megmozgatni, de ezt a támogatást és az elégedetlenség dinamikáját láthatóan nem tudták fenntartani – hangsúlyozta Kiszelly. Hozzátette, Pukliék kormányt bocsánatkérésre felszólító ultimátuma is „nesze semmi – fogd meg jól” volt. Velük szemben a Pedagógusok Szakszervezetének akciója szakmai érdekek és célok mentén halad, a politológus szerint ezért többen is fognak csatlakozni a sztrájkfelhívásukhoz. Kiszelly biztos abban, hogy végül a tárgyalóasztalnál kompromisszumos megoldás születik a felek között, de ehhez mind a két oldalnak engednie kell.
A vasárnapi boltzár eltörléséről szóló kormánybejelentésről Kiszelly azt mondta: ez annak a jele, hogy a kabinet korrekcióképes, vagyis ha nagy társadalmi ellenállást tapasztal egy adott döntés kapcsán, akkor azt vissza tudja vonni. A politológus szerint a kormány arra számított, hogy a vasárnapi boltzár is beépül majd az emberek hétköznapjaiba, mint a trafikok létrehozása, de nem így történt. Pontosabban beépült ugyan, de nem vált népszerűvé, hiszen az emberek szombatonként tolongtak az áruházakban. Döntésével ugyanakkor a kormány „kilőtte” a szocialisták által kezdeményezett népszavazás legerősebb kérdését, amely a baloldali szavazókon túl is hozott volna támogatókat az MSZP kezdeményezésének. A másik két kérdésre – az állami földek eladásáról, az állami vezetők kétmilliós bérplafonjáról szóló kezdeményezésre – önmagában ez már nem igaz.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Lisszabonban bejelentett menekültügyi akcióterve kapcsán az elemző arra mutatott rá, hogy a külső határok védelmével Angela Merkelék is egyetértenek, ám ezen túl már különbség van a magyar kormányfő és a brüsszeli vezetés között. Berlin a menekültek kvóta szerinti elosztását szeretné elérni, mi viszont ezt nem akarjuk.
A továbbgyűrűző offshore-botrányról Kiszelly azt mondta, 2010 után az Orbán-kormány nagyon fontos döntése volt, hogy meghatározott feltételek mellett adóamnesztiát hirdetett az offshore cégekre és jövedelmekre, így ma már egyre kevesebben érintettek ilyenekben, és hazánk egyébként is kis ország. Ezzel együtt Kiszelly szerint fognak még csontvázak kiesni a szekrényből, ahogy ez a múlt héten is történt. Az önálló nyomozócsoportok alakítása kapcsán megjegyezte, minden állam próbál reagálni a helyzetre, így Magyarország is. Kérdés persze, hogy mit tudnak kideríteni – jegyezte meg. A politológus úgy látja, hogy ez szűrt lista, amelyen az Egyesült Államok riválisai tűnnek fel, őket próbálják így gyengíteni. Kiszelly ezért valószínűnek tartja, hogy az érintett országok majd ellenlistákkal állnak elő.
A vasárnapi boltzár eltörléséről szóló kormánybejelentésről Kiszelly azt mondta: ez annak a jele, hogy a kabinet korrekcióképes, vagyis ha nagy társadalmi ellenállást tapasztal egy adott döntés kapcsán, akkor azt vissza tudja vonni. A politológus szerint a kormány arra számított, hogy a vasárnapi boltzár is beépül majd az emberek hétköznapjaiba, mint a trafikok létrehozása, de nem így történt. Pontosabban beépült ugyan, de nem vált népszerűvé, hiszen az emberek szombatonként tolongtak az áruházakban. Döntésével ugyanakkor a kormány „kilőtte” a szocialisták által kezdeményezett népszavazás legerősebb kérdését, amely a baloldali szavazókon túl is hozott volna támogatókat az MSZP kezdeményezésének. A másik két kérdésre – az állami földek eladásáról, az állami vezetők kétmilliós bérplafonjáról szóló kezdeményezésre – önmagában ez már nem igaz.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Lisszabonban bejelentett menekültügyi akcióterve kapcsán az elemző arra mutatott rá, hogy a külső határok védelmével Angela Merkelék is egyetértenek, ám ezen túl már különbség van a magyar kormányfő és a brüsszeli vezetés között. Berlin a menekültek kvóta szerinti elosztását szeretné elérni, mi viszont ezt nem akarjuk.
A továbbgyűrűző offshore-botrányról Kiszelly azt mondta, 2010 után az Orbán-kormány nagyon fontos döntése volt, hogy meghatározott feltételek mellett adóamnesztiát hirdetett az offshore cégekre és jövedelmekre, így ma már egyre kevesebben érintettek ilyenekben, és hazánk egyébként is kis ország. Ezzel együtt Kiszelly szerint fognak még csontvázak kiesni a szekrényből, ahogy ez a múlt héten is történt. Az önálló nyomozócsoportok alakítása kapcsán megjegyezte, minden állam próbál reagálni a helyzetre, így Magyarország is. Kérdés persze, hogy mit tudnak kideríteni – jegyezte meg. A politológus úgy látja, hogy ez szűrt lista, amelyen az Egyesült Államok riválisai tűnnek fel, őket próbálják így gyengíteni. Kiszelly ezért valószínűnek tartja, hogy az érintett országok majd ellenlistákkal állnak elő.