Kihívásokkal küzdő egészségügy

Párizsban tárgyaltak január 17-én az OECD- tagállamok egészségügyi miniszterei arról, hogyan kellene megreformálni az egészségügyi rendszereket ahhoz, hogy azok hatékonyabban birkózzanak meg a társadalmi kihívásokkal. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének összefoglalója szerint téma volt az is, hogyan lehetne megoldást találni az ágazat szinte minde­nütt jellemző, „nem hatékony költekezési gyakorlatára”, és hogyan lehet befogadni a folyamatosan megjelenő új technológiákat. A kihívások között jelölték meg az öregedő népességet és a szaporodó krónikus betegségeket. Mindezek nehéz helyzet elé állítják az egészségügyi rendszereket szerte a világon: „A növekvő igények mellett a ráfordítások a globális pénzügyi válság óta csak stagnálnak vagy csökkennek.”

Megállapították azt is, hogy a tudomány és a technológia területén gyors fejlődés tapasztalható, ám az új terápiák alkalmazása olyan finanszírozást igényel, amely „gyakran komoly áldozatokat követel az egészségügyi büdzsétől”. Példaként említik az új sejt- és génterápiákat, amelyek a cukorbetegség, a vérképzőszervi daganatok és a ritka genetikai rendellenességek kezelésében eredményeznek az eddiginél jóval hatékonyabb kezelést. Az ilyen típusú betegeknél jelenleg az egészségügyi rendszer viseli a terápiás költségeket, akár a páciens teljes élettartama alatt, így a költségvetésekről döntő vezetőknek „problémát okozhat a legújabb terápiák előfinanszírozása, még akkor is, ha a beavatkozás hosszú távon költségmegtakarítást eredményez”.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete a jelenségre több megoldást is javasolt. Egyrészt már jóval a piacra kerülés előtt fel kellene mérni az új technológiák hatását, legyen szó akár gyógyszerekről, akár terápiákról, akár orvosi- vagy digitális egészségügyi eszközökről. Így a döntéshozók képesek megítélni, pontosan milyen hatással lesznek az újdonságok a jelenleg alkalmazott kezelésekre, a bevezetés módját pedig előre megtervezhetik, beleértve a finanszírozást is. Az egyesület megítélése szerint „túl sok forrást pazarolunk” alacsony értékű ellátásokra, olyan beavatkozásokra, amelyek kevésbé eredményesek más megoldásokhoz képest.

Végül megfogalmazták azt is, hogy még mindig „túl nagy hangsúlyt fektetünk” az egészségügy bemeneti oldalára, vagyis az orvosok, a tabletták, a szűrővizsgálatok számára. Ehelyett szerintük arra kellene figyelmet fordítani, hogy ezek milyen értéket teremtenek a betegek egészségi állapota, az egészségügyi költségvetések megtakarításai és a társadalom egészének nyújtott előnyök szempontjából.

Bővülő háziorvosi hatáskörök

Hónapokon belül megegyezhetnek a háziorvosokkal a hatáskörük bővítését illetően – közölte Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Kossuth rádióban. Szerinte a lakosság egészségét az szolgálja a legjobban, ha minél több szűrést, vizsgálatot végezhetnek el a kórházak, szakrendelők helyett a háziorvosok, akikhez a leggyakrabban járnak az emberek. Amint arról lapunk nemrég beszámolt, a háziorvosok hatáskörének bővítéséről a Háziorvosok Online Szervezete részletes javaslatot állított össze, ebben a többi között azt szorgalmazták, hogy az érintett kollégáknak bővüljön a receptírási jogkörük. Rétvári Bence tegnap hangsúlyozta: a kormány célja, hogy kifizetődő legyen a háziorvosi munka, éppen ezért a finanszírozást az utóbbi években másfélszeresére emelték, a praxispályázatokon pedig egyre többen vesznek részt, tavaly majdnem százan jelentkeztek a kiírásokra, amelyek keretében akár hat-tíz millió forintos vissza nem térítendő támogatást lehet elnyerni praxisvásárlásra.

Sokan érzik betegnek magukat

A magyaroknak mindössze 12,5 százaléka érzi magát tökéletesen egészségesnek egy, az OECD Facebook-oldalán közzé tett grafikon szerint. Ennél kisebb értéket csak a portugáloknál állapítottak meg, ahol a lakosság 11,5 százaléka gondolja magáról ugyanezt. A régiónkat tekintve ez az arány a lengyeleknél 15,5, a szlovákoknál 18,8, a cseheknél pedig 21,9 százalék. A rangsor élén világviszonylatban Új-Zéland áll, ahol megdöbbentően sokan, az emberek 87,1 százaléka érzi magát makkegészségesnek, őket követi a listán Kanada, 78,8 százalékkal, a dobogó harmadik fokára pedig az Egyesült Államok került 76,8 százalékkal. A hazai kedvezőtlen statisztikára magyarázatot adhat egy korábbi Szonda Ipsos-felmérés, amely szerint minden második magyar túlsúlyosnak tartja magát, általánosságban a közepesnél kissé jobb egészségnek örvend és „többé-kevésbé” tesz is azért, hogy egészséges életmódot éljen. Ugyanez a fiatalabb korosztályról nem mondható el: ők az átlagosnál egészségesebbnek vélik magukat.