Kihívás az államhatalomnak

A polgári engedetlenségről és az erőszakmentes ellenállásról is szó lesz a Gulyás Márton-féle Közös Ország Mozgalom által kezdeményezett országjáró körúton – derül ki a Parlamenttel szemben felállított Agórát is szervező alakulat közösségi oldalán ismertetett programból. Bár a Kossuth téri, csekély érdeklődést kiváltó fórumozás most pár napig az eső miatt szünetel, szombatig még lesznek programok. Ami a továbbiakat illeti, arról a választási rendszer igazságossá tételét követelő Gulyás adott korábban eligazítást: „Ha a kormány ősszel sem tér jobb belátásra, akkor olyan szinten fogjuk felbontani az együttműködést az államhatalommal. Fel kell készülni a blokádokra, épületfoglalásokra, élőláncra.” Előrevetítette továbbá, hogy október 23. után „kérésünk követeléssé fog változni, és ennek nyomatékosításához erőszakmentes polgári engedetlenségi mozgalmat indítunk, olyan akciókban nyilvánul meg például, mint az ülősztrájk, az élőlánc vagy a közterületek elfoglalása”.

Egy húron pendülnek e tekintetben a volt LMP-s Vágó Gáborral, aki kitart a korrupció témájában meghirdetett, de a parlamenti szavazás miatt lényegében okafogyottá vált népszavazási kezdeményezése mellett is. Ő arról beszélt, hogy a „magyar tüntetési kultúrának is kellene fejlődnie, jóval több olyan performatív eseményre lenne szükség, ahol a korlátozott erőszak jelen van”. Ezeknek az akcióknak szerinte szimbolizálniuk kell a bennük rejlő dühöt, például „amikor bedobálták klaviatúrával a Fidesz-székház ablakát”.

Horváth József biztonságpolitikai szakértő lapunknak elmondta, számos nyugati példa van az efféle akciókra, ezeket már élesben kipróbálták, részben itthon is.

Mindenképp komolyan kell venni az ilyen típusú fenyegetést, a rendvédelmi szerveknek fel kell erre készülniük – hangsúlyozta Horváth József, hozzátéve, ezek alapvető célja a provokáció, illetve a minél erőszakosabb hatósági reakció kikényszerítése, amit aztán a médiában fel lehet mutatni. Felidézte, a fővárosi közlekedést szinte megbénító, az Oktogonnál tartott ülősztrájk esetében az ettől való félelem is vezethetett az egyébként jogszerű rendőri fellépés elmaradásához. Mindenesetre a karhatalom eddig sikeresen elkerülte a mozgalmárok csapdáját.

A szakértő szerint ugyancsak céljuk lehet a polgári engedetlenséget hirdető „civileknek”, hogy az emberekben diszkomfortérzetet alakítsanak ki, bizonytalanná tegyék a mindennapokat. Vagyis mindez többszörös kihívást jelent az államhatalom számára.