Belföld
Kifulladóban az oktatási tiltakozás
Hétértékelő. Kiszelly Zoltán: Kiderült, nincs tömegbázisa Pukliék akciójának
,Ugyanazokat a stációkat járja be a Tanítanék Mozgalom, mint korábban a Milla vagy a rendvédelmisek „bohócforradalma”, a múlt szerdai engedetlenségi akciójuk pedig már be is bizonyította: bár a március 15-i demonstrációra sokan elmentek, nincs valódi tömegbázis a mozgalom mögött. A kezdeményezés hamarosan kifulladhat – értékelt lapunknak nyilatkozva Kiszelly Zoltán politológus. „Pukliéknak az utca adta a legitimációt, ám ezt a támogatást nem tudják fenntartani. Ráadásul a nagyobb szakszervezetek sem álltak melléjük, nem akarják ugyanis szemmagasságba emelni őket, más módszerekkel próbálnak hatni a kormányzatra” – mondta.
A szakértő rámutatott, a források kiegyenlítésére hivatkozva létrehozott Klik rendszerének vesztesei, jellemzően a gazdagabb vidéki elit iskolák álltak a mostani tiltakozás mellé. Nekik jobb volt az önkormányzati fenntartás időszaka, hiszen mivel tehetős az adott település, több pénz jutott nekik. Egy biztos: nem alakult ki egységfront az ágazatban, a gyengülést pedig az is jelzi, hogy a korábban heti rendszerességűre tervezett akciót kéthetesre csökkentették.
A kormány jól csinálja, hogy eközben folyamatosan tárgyal a releváns szereplőkkel, szakmai szinten tartja a kérdést, miközben a mozgalmárok egyre inkább csak a bocsánatkérési ultimátumukról beszélnek – véli Kiszelly, aki szerint az „egyeztetés és kifárasztás” technikája, amennyiben tényleg beválik, minta lehet az egészségügy terén várható hasonló akciók esetében is a kabinet számára. Megjegyezte, fontos, hogy a kormány nem provokálja a résztvevőket.
A pénteki ötpárti tárgyalás kapcsán a politológus arról beszélt, a brüsszeli terrortámadások fordulópontot jelentettek a magyar ellenzék számára, hiszen ahogy korábban a határkerítés vagy a honvédség alkalmazása kapcsán, úgy ebben a témában is egyértelműen kiderült: Orbán Viktort, illetve a kormányt igazolja az élet. „Ha ne adj’ isten történne valami hasonló tragédia Európában, úgy még rosszabb helyzetbe kerülnének az ellenzéki pártok. Ha csak nem változtatnak az álláspontjukon a védekezéssel kapcsolatban. Ráadásul a héten Magyarország neve is elhangzott az Iszlám Állam fenyegető üzenetében, ami tovább növeli a tétet” – fogalmazott. Vagyis érdemes legalább tárgyalni, komolyan venni a kabinet terrorellenes csomagját – a parlamenti szavazás azonban majd egy másik kérdés lesz.
Kiszelly úgy látja, az ellenzék másutt akár meg is kérheti a támogatás politikai árát, hiszen számos kétharmados ügy függőben van, elég csak a hiányzó alkotmánybírákra gondolni. Ezeknél a Fidesznek szintén szüksége van a nem kormánypárti voksokra, az amúgy megosztott ellenzék pedig „ráérzett ennek a műfajnak az ízére”.
Nem történt jelentős fordulat a héten a nemzetközi migránshelyzet tekintetében. Úgy tűnik, egyelőre nem sikerül végrehajtani az EU–török megállapodást, amelynek több eleme is inog. Ilyen a vízumkényszer feloldásának kitétele, amelyet a franciák hevesen elleneznek, hangsúlyozta Kiszelly. De fontos az is, hogy addig nem lesz tömeges visszatoloncolás, amíg Európa nem fogad be legális módon, jelentős nagyságrendben migránsokat Törökországból. Márpedig, s ezt szintén jól látja a magyar kormány, ez ismét elvisz bennünket a kvóták, vagyis a szétosztási mechanizmusok kérdéséhez, ami újra aktuálissá teheti a népszavazást – hangoztatta a szakértő.
Ami az Alkotmánybíróság múlt heti vétóját illeti a jegybanki alapítványok forrásainak „közpénztelenítése” kapcsán, a politológus azt mondta, működnek a korrekciós tényezők. Hozzáfűzte, nem csupán nemzeti és demokratikus, hanem politikai érdek is, hogy átláthatóan működjön az említett szervezetek pénzköltése.
A szakértő rámutatott, a források kiegyenlítésére hivatkozva létrehozott Klik rendszerének vesztesei, jellemzően a gazdagabb vidéki elit iskolák álltak a mostani tiltakozás mellé. Nekik jobb volt az önkormányzati fenntartás időszaka, hiszen mivel tehetős az adott település, több pénz jutott nekik. Egy biztos: nem alakult ki egységfront az ágazatban, a gyengülést pedig az is jelzi, hogy a korábban heti rendszerességűre tervezett akciót kéthetesre csökkentették.
A kormány jól csinálja, hogy eközben folyamatosan tárgyal a releváns szereplőkkel, szakmai szinten tartja a kérdést, miközben a mozgalmárok egyre inkább csak a bocsánatkérési ultimátumukról beszélnek – véli Kiszelly, aki szerint az „egyeztetés és kifárasztás” technikája, amennyiben tényleg beválik, minta lehet az egészségügy terén várható hasonló akciók esetében is a kabinet számára. Megjegyezte, fontos, hogy a kormány nem provokálja a résztvevőket.
A pénteki ötpárti tárgyalás kapcsán a politológus arról beszélt, a brüsszeli terrortámadások fordulópontot jelentettek a magyar ellenzék számára, hiszen ahogy korábban a határkerítés vagy a honvédség alkalmazása kapcsán, úgy ebben a témában is egyértelműen kiderült: Orbán Viktort, illetve a kormányt igazolja az élet. „Ha ne adj’ isten történne valami hasonló tragédia Európában, úgy még rosszabb helyzetbe kerülnének az ellenzéki pártok. Ha csak nem változtatnak az álláspontjukon a védekezéssel kapcsolatban. Ráadásul a héten Magyarország neve is elhangzott az Iszlám Állam fenyegető üzenetében, ami tovább növeli a tétet” – fogalmazott. Vagyis érdemes legalább tárgyalni, komolyan venni a kabinet terrorellenes csomagját – a parlamenti szavazás azonban majd egy másik kérdés lesz.
Kiszelly úgy látja, az ellenzék másutt akár meg is kérheti a támogatás politikai árát, hiszen számos kétharmados ügy függőben van, elég csak a hiányzó alkotmánybírákra gondolni. Ezeknél a Fidesznek szintén szüksége van a nem kormánypárti voksokra, az amúgy megosztott ellenzék pedig „ráérzett ennek a műfajnak az ízére”.
Nem történt jelentős fordulat a héten a nemzetközi migránshelyzet tekintetében. Úgy tűnik, egyelőre nem sikerül végrehajtani az EU–török megállapodást, amelynek több eleme is inog. Ilyen a vízumkényszer feloldásának kitétele, amelyet a franciák hevesen elleneznek, hangsúlyozta Kiszelly. De fontos az is, hogy addig nem lesz tömeges visszatoloncolás, amíg Európa nem fogad be legális módon, jelentős nagyságrendben migránsokat Törökországból. Márpedig, s ezt szintén jól látja a magyar kormány, ez ismét elvisz bennünket a kvóták, vagyis a szétosztási mechanizmusok kérdéséhez, ami újra aktuálissá teheti a népszavazást – hangoztatta a szakértő.
Ami az Alkotmánybíróság múlt heti vétóját illeti a jegybanki alapítványok forrásainak „közpénztelenítése” kapcsán, a politológus azt mondta, működnek a korrekciós tényezők. Hozzáfűzte, nem csupán nemzeti és demokratikus, hanem politikai érdek is, hogy átláthatóan működjön az említett szervezetek pénzköltése.