Kiegyenlítő állami szerepvállalás

Új rendelkezések kerültek a gyógyszerekről szóló törvénybe (képünk illusztráció) (Fotó: Csudai Sándor)

A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) helyett jogutódként a jövőben az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) gyakorolja majd az államot megillető tulajdonosi jogokat az egészségügyi szakellátásokhoz használt állami vagyon fölött – a többi közt erről is határozott a parlament a héten a tizenkét jogszabályt módosító egészségügyi salátatörvény elfogadásával.

Az újabb átalakítás kapcsán megkerestük Rácz Jenőt, a Magyar Kórházszövetség előző elnökét, aki elmondta, amikor lezajlott a kórházak állami kézbe vétele, indokolt volt, hogy a GYEMSZI mindent „egy kézben tartson”, ám most tisztázni kell a feladatköröket. Ennek értelmében – folytatta – az újonnan megalakuló ÁEEK a fenntartói és működtetői szerep hatósági részét vállalja, míg az ellátásszervezés a finanszírozó szervhez, vagyis az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz kerül. „A GYEMSZI tehát kifejezetten arra tud majd koncentrálni, ami korábban is elsődleges feladata lett volna: az egészségügyi intézmények fenntartással és működtetéssel összefüggő ügyeire, ami ebben az esetben szervezési, gyakorlati teendőket jelent” – taglalta Rácz Jenő.

Kifejtette azt is, a most rögzített változtatások fő célja az esélyegyenlőség megteremtése, mondván: ne attól függjön az ellátás, hogy a beteg az ország melyik részén lakik. Ezt alátámasztja az a módosítás is, amely szerint a törvény negyvenöt napos határidőt szab az önkormányzatoknak arra, hogy nyilatkozzanak, kívánnak-e egy adott háziorvossal feladatellátási szerződést kötni. Vagyis dönteniük kell arról, hogy továbbra is fennhatóságuk alatt tartják a hozzájuk tartozó praxisokat, vagy feladataikat átruházzák az államra. Rácz Jenő úgy véli, ellátási szempontból az ország roppant heterogén: míg egyes körzetek lehetőségeiket tekintve szélesebb skálán mozognak, addig a hátrányos helyzetű térségekben a megfelelő színvonal fenntartása is nehézséget okoz. Ennek ellenére a beteget el kell látni mindenhol, ehhez pedig már jogszabályban rögzítve biztosítják a nagyobb állami szerepvállalás lehetőségét.

Mentés másként

A módosítás nyomán újraszabályozzák az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) feladatkörét, vagyis a szervezet feladata lesz a fekvőbeteg-gyógyintézeti sürgősségi ügyeleti rend megszervezése, a végrehajtás felügyelete, a kórházi ellátáson kívüli sürgősségi, orvosi ügyeleti ellátásban való részvétel, és a fekvőbeteg-ellátáson kívüli ügyelet irányítása. Ennek alapján az OMSZ az ország egész területén koordinálja majd a mentést, dönt annak szükségességéről, de a „mentést végzők szakmai felkészültségével és technikai felszereltségével kapcsolatosan is határoz az ellátáshoz szükséges kompetenciákról”. Mindemellett összehangolja a betegszállítást is. Idekapcsolódik, hogy a minap bemutatták az OMSZ új fővárosi mentésirányító központját a mentőszolgálat Róbert Károly körúti telephelyén. Burány Béla főigazgató az eseményen elmondta, a központ „újfajta gondolkodást tükröz”, hiszen nem a régi, papíralapú rendszert alakítják át elektronikussá, hanem korszerű, új mentésirányítási módszert dolgoznak ki.

Táppénzváltozások

Január elsejétől újfent változnak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátási összegének megállapítására vonatkozó szabályok. Az új szisztéma jórészt egyszerűbbé teszi a táppénz mértékének kiszámítását, hiszen a jövőben azt az adóhatóságtól érkező havi bevallási adatok alapján kell majd megszabni. Tekintettel arra, hogy az összeg megállapítása a jövedelemadóelőleg-bevalláson alapul majd – és a korábban bevallott adatok az úgynevezett „önellenőrzés” következtében változhatnak –, meg kell határozni azt az időszakot, ameddig az adatmódosítások miatt az ellátások mértékét újra el kell bírálni. Vagyis, az összegek ismételt meghatározásakor – a változásokról történő tudomásszerzéstől számított harminc napon belül – a folyósító szerv a korábbi határozatát módosíthatja vagy visszavonhatja. A pénzbeli ellátásokat és a baleseti táppénzt érintő változásokat 2014. december 31. után kell alkalmazni, az ez év végéig igényelt és megállapított összegeket tehát az új számítási szabály nem változtatja meg.

Bővülő droglista

Kiemelt kontroll alá kerülnek a bizonyítottan egészségügyi és szociális problémát jelentő új pszichoaktív anyagok. A törvény szerint a dizájner drogok a lehető legszigorúbb megítélés alá kell, hogy tartozzanak, így harminckilenc új pszichoaktív anyag kerül fel a gyógyszertörvény szerinti úgynevezett pszichotróp anyagok listájára. Új rendelkezésekkel egészítik ki a gyógyszertörvényt az interneten forgalmazott, bizonytalan forrásból származó medicínák keresletének visszaszorításáért – a szabályozás az elektronikus adatok ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről rendelkezik. Változnak az államilag támogatott szakorvosképzés feltételei is: 2015. július 1-jét követően támogatott szakképzésbe csak a „közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, közszolgálati, kormányzati szolgálati vagy egyéb szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott” szakorvosjelöltek léphetnek be. A háziorvosképzésben újdonság, hogy a jövőben a jogszabály alapján kijelölt állami szerv gyakorolja majd a munkáltatói jogokat.