Belföld
Kiállás az üldözött keresztényekért
Iraki katolikus kórház féléves gyógyszerellátását állja a magyar kormány, hamarosan újabb támogatásról születnek döntések
Segítenünk kell, mégpedig ott, ahol a keresztény közösségek ezerkilencszáz éve élnek, s ahol maradni szeretnének – indokolta az üldözött keresztények kormányzati támogatását Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője, mielőtt száznegyvenötmillió forintról szóló támogatói nyilatkozatot írt alá Bashar Matti Warda erbíli káld katolikus érsekkel. A pénzből az érsekség által az iraki településen fenntartott Szent József-kórház féléves gyógyszerszükségletét állják. Felidézte: az Iszlám Állam fegyveresei elől 2014-ben az iraki Moszulból ötvenezer, a ninivei síkságról pedig csaknem kétszázezer keresztény menekült Erbílbe, döntő többségük a város keresztény negyedébe, Ankawába. A városrész menekülttáborrá alakult, hangárokban, elhagyott épületekben szállásolták el az érkezőket.
Az érsekség két kórházat és több iskolát is fenntart, továbbá ezerkétszáz házat bérel családoknak, akiknek az otthonát korábban lerombolták. Mostanra ugyanis a huszonhat táborból egy maradt, a többit sikerült felszámolni. Balog Zoltán kitért arra is, a Szent József-kórházban a menekültek ingyenes orvosi ellátását tizenkét orvos végzi, akik között szintén vannak menekültek. Naponta százhúsz krónikus és kilencven akut beteget kezelnek, és további kétezer embert látnak el ott gyógyszerekkel.
A humánminiszter elismerte, a kormány segítsége „csepp a tengerben”, de bízik abban, hogy a segítségnyújtásnak üzenetértéke is van: jelzi, tudatában vagyunk annak, hogy milyen szenvedésnek vannak kitéve a Közel-Keleten élők, különösen a keresztények. Egyúttal előrevetítette, további döntések várhatók a támogatások folytatásáról, illetve bővítéséről. Az érsek, miután köszönetet mondott a segítségért, elmondta, éppen a legjobbkor érkezik a forrás, most fogytak ki ugyanis a gyógyszerekből.
Az aláírást követően Bashar Matti Warda részt vett az egyházi segélyszervezeteket tömörítő Karitatív Tanács megbeszélésén is, ahol Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, a tanács elnöke azt javasolta a hat tagszervezetnek, hogy a nekik még május közepén megítélt, ötven-ötven millió forintos támogatásból különítsenek el egy összeget, amellyel közösen segíthetnek Erbíl környékén. A résztvevők alapvetően nyitottsággal fogadták a felvetést, a részletekről azonban csak június elején születik döntés.
Felmerült, s ezt az érsek is támogatta, hogy egyfajta koordinációs irodát hoznának létre a helyszínen, amely a beérkező támogatások eljuttatását segítené a megfelelő helyre. Hölvényi György kereszténydemokrata EP-képviselő úgy fogalmazott, helyzet van, most van esély tenni valamit a szülőföldjükre visszatérő keresztényekért, megjegyezve, az összefogás és a helyben segítés azért is fontos, hogy a muszlim többség lássa, „mire képesek a keresztények”. Ennek szellemében Bashar Matti Warda felvetette, érdemes lenne egy kisebb települést teljes egészében magyar támogatással helyreállítani, mely modellértékű lehetne a térségben.
A napokban Magyarországra érkezett Louis Raphael Sako káld katolikus pátriárka is, mindketten több állami vezetővel is találkoznak itt-tartózkodásuk során.