Kezdeményezték a szakértő kizárását

A Fővárosi Főügyészség pénteken benyújtotta indítványát a Biszku-perben a hadtörténész-szakértőként felkért Horváth Miklós kizárására – tájékoztatta lapunkat Bagoly Bettina, az ügyészség szóvivője. Az ügyészség álláspontja szerint ugyanis a megismételt eljárásban a bíróság által kirendelt Horváth Miklóstól több okból sem várható elfogulatlan szakvélemény. Az indítványban felidézik, a legutóbbi tárgyaláson az ügyész szembesítette a szakértőt szakvéleményének a védelem számára kedvező megállapításai, valamint egy, korábban adott nyilatkozatában elhangzottak közötti lényeges ellentmondásokra.

Horváth egy 2013-as interjúban beszélt arról, hogy az 1956. december 6-i, Nyugati téri sortűz kapcsán is meghallgatták korábban szakértőként. Ez alkalomból az akkori politikai vezetés felelősségét ecsetelte, amikor megjelent a szintén beidézett Biszku Béla. Horváth azt mondta az interjúban, hogy a volt kommunista belügyminiszter a meghallgatásán beismerte felelősségét a halálos áldozatokkal járó sortüzek miatt. „S minden további nélkül távozhatott. És ma, ennyi év után azon törik a fejüket, hogy vajon nem kellene-e a felelősség körét kiterjeszteni azokra a személyekre, akik még élnek” – idézi az ügyészség Horváth szavait. Az eljáró ügyész a tárgyaláson felhívta a figyelmet: az interjúban Horváth lényegében arra utalt, hogy a sortűzperekben Biszku az ügyészség mulasztása miatt nem ül a vádlottak padján, és nincsen letartóztatva. Ebből viszont az következik, hogy Horváth Miklós Kahler Frigyesnél sokkal határozottabban foglalt állást Biszku Béla vádlott bűnösségét illetően. Vagyis ha az új eljárás lefolytatását előíró Fővárosi Ítélőtábla Kahlert elfogultnak találta, úgy Horváth elfogultságára „még határozottabban lehet következtetést levonni”.

Az ügyész egy másik ellentmondással is szembesítette a szakértőt: miközben az interjúban arról beszélt, a sortűz kapcsán minden a politikai vezetés forgatókönyve szerint történt, a tárgyaláson már azt állította, nem volt kész forgatókönyv. Kifogásolta továbbá azt is, hogy a hadtörténész sortűz helyett fegyverhasználatról beszél, holott a karhatalom egy politikai csoport által létrehozott illegitim fegyveres testület volt, amelynek fegyverhasználatra semmilyen jogosultsága nem volt. Mindezek után az ügyész kérdésére Horváth a tárgyaláson elismerte, a rendszerváltás előtt a Magyar Néphadsereg Kiképző Központja Politikai Osztályának vezetőhelyettese volt, amely osztály egyértelműen az MSZMP-hez kötődött. Azt is elismerte, hogy a rendszerváltás körül élt a lehetőséggel, és kiemelte a néphadseregben betöltött politikai tisztségével kapcsolatos dokumentumokat.

Az ügyészség álláspontja szerint nyilvánvalóan nem várható el olyan szakértőtől a valóságnak megfelelő, elfogulatlan vélemény, aki maga is politikai tiszt volt, illetve a politikai tiszteket képezte, továbbá aki – általa elismerten – kiemelte a rá kedvezőtlen fényt vető dokumentumokat a honvédség archívumából.