Belföld
Kevesli az ügyész az öt és fél évet
Biszku-ügy: „A büntetés túl enyhe, a soha el nem évülő háborús bűntettek miatt életfogytiglani szabadságvesztés indokolt”
A Fővárosi Ítélőtáblán tartott tegnapi, másodfokú tárgyaláson az is kiderült, az arcát a nyilvánosság előtt szégyellő hajdani belügyminiszter nyugdíja kétszáznegyvenezer forint.
A korábbi ítélet és indoklás rövid ismertetésével kezdődött tegnap a háborús bűntettekkel vádolt, 94 éves Biszku Béla perének újabb tárgyalása. Az eljárás adatai szerint Biszku Béla 1949-től vett részt az akkori állampárt irányításában, az 1950-es évektől a legfelső pártvezetés tagja, belügyminiszter, és miniszterelnök-helyettesként is tevékenykedett. Mint arról korábban beszámoltunk, a tavaly májusban első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte a kommunista politikust felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt. A döntés ellen akkor az ügyész és a védő is fellebbezett.
Mint tegnap újfent elhangzott, az elsőfokú ítélet szerint az 1956. decemberi salgótarjáni sortűzzel kapcsolatban megállapítható Biszku Béla terhére a felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett. A sortűznek negyvenhat civil esett áldozatul, köztük nők és gyermekek. Egy további vádpont azzal függ össze, hogy az 1957. márciusi, martonvásári események során részeg karhatalmisták a település utcáin válogatás nélkül bántalmazták a civileket, és az ottani akadémiai kutatóintézet több munkatársát bevitték a rendőrősre, ahol brutálisan megverték őket. Ebben az ügyben utólagos bűnpártolásban mondták ki Biszku bűnösségét, mivel csak látszatintézkedéseket tett az elkövetők felelősségre vonása címén, valójában megakadályozta megbüntetésüket.
A vádlott az évek óta tartó eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét. A tegnapi, másodfokú tárgyaláson az ügyész azt emelte ki, hogy az elsőfokú ítélet nagyrészt elfogadható, ám a kiszabott büntetés túlzottan enyhe, és a soha el nem évülő háborús bűntettek miatt életfogytiglani szabadságvesztés indokolt. Az ügyben várhatóan májusban tartják a védőbeszédeket, és akkor hozzák meg a másodfokú döntést a táblán.
A korábbi ítélet és indoklás rövid ismertetésével kezdődött tegnap a háborús bűntettekkel vádolt, 94 éves Biszku Béla perének újabb tárgyalása. Az eljárás adatai szerint Biszku Béla 1949-től vett részt az akkori állampárt irányításában, az 1950-es évektől a legfelső pártvezetés tagja, belügyminiszter, és miniszterelnök-helyettesként is tevékenykedett. Mint arról korábban beszámoltunk, a tavaly májusban első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte a kommunista politikust felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt. A döntés ellen akkor az ügyész és a védő is fellebbezett.
Mint tegnap újfent elhangzott, az elsőfokú ítélet szerint az 1956. decemberi salgótarjáni sortűzzel kapcsolatban megállapítható Biszku Béla terhére a felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett. A sortűznek negyvenhat civil esett áldozatul, köztük nők és gyermekek. Egy további vádpont azzal függ össze, hogy az 1957. márciusi, martonvásári események során részeg karhatalmisták a település utcáin válogatás nélkül bántalmazták a civileket, és az ottani akadémiai kutatóintézet több munkatársát bevitték a rendőrősre, ahol brutálisan megverték őket. Ebben az ügyben utólagos bűnpártolásban mondták ki Biszku bűnösségét, mivel csak látszatintézkedéseket tett az elkövetők felelősségre vonása címén, valójában megakadályozta megbüntetésüket.
A vádlott az évek óta tartó eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét. A tegnapi, másodfokú tárgyaláson az ügyész azt emelte ki, hogy az elsőfokú ítélet nagyrészt elfogadható, ám a kiszabott büntetés túlzottan enyhe, és a soha el nem évülő háborús bűntettek miatt életfogytiglani szabadságvesztés indokolt. Az ügyben várhatóan májusban tartják a védőbeszédeket, és akkor hozzák meg a másodfokú döntést a táblán.