Kevesebb az üres praxis

Nem jelentősen, de már tavaly december óta csökkent a betöltetlen háziorvosi- és alapellátó fogorvosi praxisok száma: előbbi a fenntartó legfrissebb, januári adatai szerint 292, utóbbi pedig 234. Az üres háziorvosi körzetek száma tavaly decemberben 299 volt, a betöltetlen fogorvosi rendelőké pedig ugyanekkor 251, tehát utóbbi esetben jelentős a csökkenés.

A változás éves szinten is érzékelhető: tavaly minden eddiginél többen, mintegy százötvenen nyertek a háziorvosi praxispályázatokon. Ehhez kapcsolódik a KSH legújabb, Tér-Kép című kiadványa, amelyben európai, megyei és járási szintű adatokat, közte halálozási, életkilátásbeli és orvosi ellátásbeli mutatókat is közöl. Ennek alapján Magyarországon 2005 és 2015 között a születéskor várható élettartam (75,7 év) az uniós átlag felett nőtt, de még így is öt évvel elmarad a tagországok átlagától (80,6 év). Érdekesség, hogy a statisztika alapján egy átlagos magyar állampolgár várható élettartama kedvezőtlenebb, mint az uniós átlag, ám ebből arányaiban többet élhet egészségesen. Összevetik a halálozási és életkilátásbeli adatokat az orvosi ellátás hozzáférhetőségével, amiből kiderül: az ezer lakosra jutó halálozások számának időbeli és területi jellemzői­nek alakulásában nem mutatható ki egyértelmű tendencia. A statisztika azonban kitér rá, 2016-ban 41,5 ezer betöltött és 1,8 ezer betöltetlen orvosi állás volt Magyarországon, utóbbi a tervezett orvosi állások 4,3 százalékát képezte. A legtöbb üres orvosi állás a fekvőbeteg-ellátásban van (834), a járóbeteg-ellátásban 534 orvosi állás volt betöltetlen.

Az üres orvosi állások harminchét százaléka Budapestre koncentrálódott az országos hatáskörű egészségügyi intézmények jelenléte miatt, a tervezett állásokhoz viszonyítva azonban nem itt, hanem Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében alakult ki a legnagyobb orvoshiány. A kiadvány szerint az egészségügyi szakdolgozók országosan 98,9 ezer állást töltöttek be, ami 3,8 ezerrel elmaradt az intézmények működéséhez szükségestől, azaz a szakdolgozói állások 3,7 százaléka volt betöltetlen. Vas megyében az álláshelyek 8,3 százaléka maradt üresen, Budapesten 7,5 százalék, de Komárom-Esztergom és Pest megyében is jelentősebb volt a szakemberhiány az átlagosnál (5,3-5,5 százalék).

Ahogy a háziorvosi praxisoknál a pályázatok, úgy az orvosi és szakdolgozói pályán a béremelések nyújthatnak megoldást a részben elöregedés, részben elvándorlás okozta szakemberhiányra. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter éppen ebben a hónapban jelentette be: az egészségügyi szakdolgozók idén novemberben esedékes, nyolcszázalékos béremelését előre hozták január 1-jére.