Kevés esetben enyhítene az ügyészség

Igen ritka, hogy egy büntetőügyben az ügyészség a terhelt javára fellebbez az ítélet ellen – derül ki abból az összesítésből, amelyet a Legfőbb Ügyészség küldött el lapunknak. A vádhatóságot annak kapcsán kerestük meg, hogy a Budapest Környéki Törvényszék nemrég emberölés kísérletéért hét év börtönre ítélte azt a vácszentlászlói borosgazdát, aki fagyállóval mérgezte meg a meggyborát, amelyet később egy betörő megdézsmált. A férfi belehalt a mérgezésbe. Az ügyész életveszélyt okozó testi sértésért emelt vádat a gazda ellen, a bíróság mégis súlyosabb bűncselekményért ítélte el. Az ügyész azonban, némileg szokatlan módon, enyhítésért fellebbezett, álláspontja szerint ugyanis a vádlott szándéka még „eshetőlegesen sem irányult emberölés elkövetésére”, ezért a bíróság tévesen minősítette a cselekményt.

Az adatok szerint az ügyészségek ebben az évben, november 12-ig összesen negyven esetben fellebbeztek enyhítésért a vádlottak javára. Ez nagyságrendileg megfelel az elmúlt öt év statisztikáinak. Tavaly az eljáró ügyész harminc vádlott javára nyújtott be fellebbezést, miközben az országgyűlési beszámoló szerint az ügyészségek hatvankétezer ügyben emeltek vádat. Nagyjából ennyi vádemelésre került sor 2013-ban is, amikor az eljárások során harmincegy vádlott javára fellebbeztek a bírósági ítélet ellen.

Az ügyészség nemcsak enyhítésért, hanem – szintén a vádlott javára – felmentésért is benyújthat fellebbezést. Ez azonban még az enyhítési indítványnál is kevesebbszer fordult elő: az idén eddig tizenkét esetben. A legtöbb ilyenre az elmúlt években 2012-ben volt példa, akkor huszonegy vádlottat mentettek volna fel. Az ügyészek az elsőfokú ítélet után legkevesebbszer az eljárás vádlottal szembeni megszüntetését kezdeményezik. Ez az idén három esetben fordult elő, és az előző évek is hasonló képet mutatnak.