Kétszázmilliárdból fejlődhet Érd

– A kormánypártok a sajtóhírek szerint elsöprő többséggel jelölték önt ismét a polgármesteri tisztségre. Minek tulajdonítja ezt?
– Nem csupán nekem szóló a bizalom, hanem annak a csapatnak, fideszes képviselőtársaimnak is, akikkel együtt dolgozom. És szól annak a városvezetési-városfejlesztési stratégiának, amelynek révén a két ciklusban mintegy ötvenmilliárd forint fejlesztési pénz érkezett Érdre. Amely ezzel egyrészt az ország egyik legsikeresebben pályázó városa lett, másrészt mindez olyan fejlődést eredményezett, amelyet immár az itt élők is érzékelnek és értékelnek. Amennyiben ismét sikerül elnyerni a választók bizalmát, ezt az építkezést szeretnénk folytatni. Az ér­diek előtt nem titok, hogy elkészült a Batthyány 2020 nevet viselő programunk, amelyben azt tűztük ki célul, hogy a most kezdődő uniós ciklus végéig – tehát hét év alatt – további lendületet tudjunk adni a város fejlesztésének. A programunk sarokpontjai már világosak, ide soroljuk az útépítéseket, a vízelvezetést, a Parkváros fejlesztését, további iskola- és óvodafelújításokat, valamint a közbiztonság további javítása érdekében tett fejlesztéseket is.

– Kicsit talán előreszaladtunk, hisz a kérdésem inkább az elmúlt nyolc évre vonatkozott. Sokáig a budapestiek is úgy jellemezték Érdet, hogy „ez a falu város”. Sikerült ezt már levetkőzni?
– Ez inkább már csak legenda. Aki ma ellátogat Érdre, egészen mást tapasztal. Nem véletlenül kaptuk meg a megyei jogú város címet, amely kiemelt szerepet és lehetőségeket is ad a településnek. Látni kell azonban azt is, hogy ehhez nagyon sok pénz kell, s ezt bizony elő is kell teremteni.

– Mennyi az a sok?
– Az eddigi fejlesztési forrás négyszeresére, mintegy kétszázmil­liárd forintra lesz szükség ahhoz, hogy mindazt megvalósítsuk, amit elterveztünk.

– Az említett ötvenmilliárd nagy része a csatornára ment, ha jól tudom.
– Valóban, ennek a pénznek csaknem a kétharmada a csatornahálózat fejlesztését szolgálta. Korábban az érdi porták húsz százaléka volt csatornázott, ma a város száz százalékban az. Ez óriási lökést adhat a további fejlődéshez, hiszen a csatornázottságnak ez a szintje nem csupán a lakosságnak fontos, hanem a vállalkozásoknak is. Ha ennek folyományaként a szolgáltatószektor is rohamosan fejlődik, akkor az érdiek itt fogják elkölteni a pénzüket, s nem a fővárosban. Visszakanyarodva a kérdésére, korábban mindig csak a pénz ígérete volt meg a csatornahálózat fejlesztését illetően, a mai városvezetés azonban ezt valóra is váltotta.

– Felteszem, az eddigi ígéretek valóra váltása az önkormányzati választásokon nem csökkenti, hanem növeli a Fidesz–KDNP esélyeit a városban. Hány riválisa van?
– Négy évvel ezelőtt négy polgármesterjelölt volt a városban, akkor a szavazatok 54,24 százalékával választottak polgármesterré. Most öten pályázunk a tisztségre, a város bizalmára. Meglepő módon, a parlamenti választáskor harsányabb volt a közélet, most „hűvösebb” a kampány. Mi a magunk részéről a programunkkal vagyunk elfoglalva, ezt szeretnénk eljuttatni minél több érdi emberhez.

– Statisztikai adatok szerint ma a városnak hatvanötezer lakosa van. Mennyi ebből az ingázók száma?
– Érden a lakosságszám évről évre emelkedett már évtizedek óta, s ez a folyamat ma sem állt meg, az idén is több mint ezerrel nőtt a népesség. Ami különösen örömteli, hogy nem csupán a betelepülők miatt, hanem mert egyre több gyermek is születik. Tudni kell, hogy Érd az ország egyik legfiatalabb városa, az átlagéletkor harmincöt év, tehát sok a gyermekes család. Az elmúlt három esztendőben négyszázzal növeltük az óvodákban a férőhelyek számát, s három év alatt másfél milliárd forintot fordítottunk óvodafejlesztésre. Korábban csak álom volt, hogy minden érdi szülő a városban tudja elhelyezni a gyermekét, amikor munkába indul, ma már valóság. Két év alatt ötven kilométer utat aszfaltoztunk le, s még mintegy háromszáz kilométert kellene, ha azt szeretnénk, hogy a teljes kertvárosi övezetben aszfaltos út legyen. Aztán említhetném a felszíni vízelvezetés problémáját, amely Érden azért égető, mert a város Rómához hasonlóan dombra épült, ám nem hét dombra, hanem tizenhétre. A felszíni vízelvezetés problémájának teljes megoldásához még legalább tizenöt-húsz milliárd forint szükséges, ennek előteremtésén fogunk dolgozni.

– Mindezt a Batthyány 2020 programban is megfogalmazták?
– Természetesen, s igyekszünk ezt minél szélesebb körben az érdiek elé tárni. Az említett kétszázmilliárdból harminc-ötven milliárdra pályázati úton szeretnénk szert tenni, és az a célunk, hogy további munkahelyteremtéssel is növeljük a város bevételeit. Ez feltétlenül szükséges például ahhoz a távlati tervhez, hogy a tárnoki út mellett, egy tízhektáros erdős területen megépítsük például azt az egészségügyi centrumot, szülőotthont, amely megteremti majd annak a lehetőségét is, hogy az Érden született gyermekek születési anyakönyvi kivonatába is a város nevét lehessen beírni. A kormánnyal közösen hamarosan megkezdjük az új, modern rendőrkapitányság megépítését is, ami mellett egy ekkora térségben – ide számítva Érd vonzáskörzetét is – szükség van ügyészségre, bíróságra is. Bízom benne, hogy ez rövid távon is megvalósítható elképzelés. A Pest Megyei Bíróság rendkívüli leterheltsége miatt is elodázhatatlan feladat ez egy megyei jogú városban.

– Említette, a csatornázás lökést adhat a városban a munkahelyteremtésnek is. Ezen téren mire számíthatnak az érdiek?
– A logisztikai központ mellett ipari park és inkubátorház megvalósításán dolgozunk. Ezzel párhuzamosan szükség van még egy középiskolára a városban, mivel évente hatszáz-hétszáz gyerek fejezi be az általános iskolát, ám a város jelenlegi két középiskolájában csupán ennek a felét tudják fogadni.