Belföld
Két újabb vádirat a törvényszék előtt
Tovább folyik a brókerper, Kulcsár Attila és társai büntetőügyében még az idén sem lesz teljes bizonyossággal elsőfokú ítélet
Négy esztendővel ezelőtt – 2010 decemberében – kezdték elölről az évtized bűnügyének tartott, Kulcsár Attila nevével fémjelzett brókerügy elsőfokú bírósági tárgyalását, ám lapunk megkeresésére, hogy mikor várható új első fokú ítélet, még a büntetőügyet tárgyaló Fővárosi Törvényszék sem tudott határozott időpontot mondani. Válaszukban úgy fogalmaztak: „A teljes bizonyítási eljárás befejezését követően lesz ítélet.”
A büntetőper a jövő kedden folytatódik, március végéig tíz tárgyalási napot tűztek ki, ám ez korántsem jelenti az eljárás befejezésének ígéretét. Az alapügyben ugyanis – egy korábbi tőkepiaci szakértő halála miatt – új szakértőt rendelt ki a bíróság, s a szakértő meghallgatása még nem fejeződött be. Az ügy elhúzódását azonban sokkal inkább az okozza, hogy 2012-ben és 2014-ben az ügyészség két újabb vádiratot nyújtott be a K & H-ügyben érintett vádlottakkal kapcsolatosan, s ezeket a vádiratokat – a védők kérésére – a Fővárosi Törvényszék bírói tanácsa a közelmúltban, 2014 novemberében egyesítette az alapüggyel. A K & H-ügy egyes szereplőit a két új vádiratban részben különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett pénzmosással, míg másokat hűtlen kezeléssel és pénzmosással vádolt meg az ügyészség.
Az egyesített ügyekben vádlotti és tanúkihallgatásra még egyáltalán nem került sor – tájékoztatta lapunkat a bíróság sajtóirodája.
A négy éve tartó büntetőperben egy vádlott esetében egészségügyi okokból felfüggesztették, míg egy másik vádlott halála miatt pedig megszüntették az eljárást. A büntetőperben tizenöt – köztük igazságügyi orvos, tőke-, pénzpiaci, adó-, könyv-, pénzügyi intézményi és vegyész – szakértőt rendelt ki és hallgatott meg a bíróság. A tanúk száma megközelíti a százötvenet, meghallgatásuk és szembesítésük több mint két évet vett igénybe. Az ügyben több ezer oldalnyi iratot ismertettek, a váddal érintett gazdasági társaságok, pénzintézetek szerződéseit, üzletszabályzatait, ügyféldossziéit, a pénzmozgások számla-, értékpapír-átvezetések kivonatait, igazgatósági ülések jegyzőkönyveit.
Az eljárás során az ügyész, a vádlottak és a védők több mint száz bizonyítási és járulékos jellegű – kényszerintézkedésről, lefoglalásról, zár alá vételről döntés, tanúkutatás, szakértő-, tolmács-, védőkirendelés – indítványt tettek, amelyeket a bíróságnak el kellett bírálnia, és fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtáblához felterjesztenie – írták lapunknak annak kapcsán, mi volt az oka annak, hogy a megismételt eljárás már több mint négy éve tart.
Mint ismert, az ügy elsőrendű vádlottjának, Kulcsár Attilának a terhére a korábbi elsőfokú ítéletben azt rótták, hogy 1998 és 2003 között a K & H Equitiesnél szabálytalanul forgatta magánszemélyek és állami vállalatok pénzét, s ezzel a sikkasztással a vádhatóság szerint nyolcmilliárd forint kárt okozott. A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon ízekre szedte az ítéletet, s új büntetőeljárást rendelt el.
Még a nyár előtt ítélkezhetnek a Hagyó-perben
BK
Még a nyári ítélkezési szünet előtt első fokú ítéletet tervez hozni Hadnagy Ilona bírói tanácsa Hagyó Miklós és társai büntetőügyében – mondta lapunknak Sárközy Szabolcs, a Kecskeméti Törvényszék szóvivője.
A BKV-per, amelyben a volt szocialista főpolgármester-helyettest és tizennégy társát másfél milliárd forintos vagyoni hátrány okozásával vádolják, február 10-én és 12-én folytatódik, mint a szóvivőtől megtudtuk, újabb tanúk meghallgatásával.
A büntetőperben százhúsz tanút hallgat meg a bíróság azokkal a szerződésekkel összefüggésben, amelyeket 2007-ben és 2008-ban kötöttek meg a BKV vezetői, s amelyekről a vádirat azt állítja, azok szükségtelenek voltak a közlekedési vállalat számára. Hagyó Miklós – fogalmazott az ügyész – kifizetőhelyként, „fejőstehénként” tekintett a BKV-ra, amelynek közpénzei az ő személyes és politikai jellegű kiadásait voltak hivatva fedezni.
A perben több vádlott is visszavonta nyomozati szakban tett vallomását, a vádhatóságot kényszervallatással vádolva meg. Ennek kapcsán az ügyész már tárgyaláson bejelentette: „Kétséget kizáróan megígérhetem, ha az eljárás jogerősen befejeződik, a hamis vádra vonatkozó állításokat hivatalból kivizsgáljuk.” A volt szocialista főpolgármester-helyettest bűnszervezet fejeként, felbujtóként elkövetett hűtlen kezeléssel, hivatalos személyként elkövetett vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel és zsarolással is vádolják, amelyekért a Btk. alapján halmazati büntetésként húsz év börtönbüntetés is kiszabható.
Értékbecslés következik Sukoró-ügyben
KD
Ingatlanforgalmi szakértő tanúkénti meghallgatásával folytatódik január 19-én a sukorói telekcsere büntetőpere a Szolnoki Törvényszéken – értesült lapunk. A szakértő véleménye azért lehet fontos, mert az ügyészség szerint a 2008-as, a Gyurcsány-kormány idején kötött kontraktussal 1,3 milliárd forintos kár érte volna az államot. A vádiratban idézett értékbecslések ugyanis kimutatták: ekkora volt az értékkülönbség az állam által biztosított, Velencei-tó melletti terület és Joav Blum izraeli-magyar üzletember pilisi, illetve albertirsai gyümölcsösei között. A vádlottak bűnössége szempontjából tehát kulcskérdés, hogy a bíróság elfogadja-e az ügyészségi számításokat, mivel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. által készített szerződésben szereplő értékek ettől eltérőek voltak.
A büntetőper 2013. január 7-én kezdődött: a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2012 nyarán emelt vádat Tátrai Miklós, az MNV volt vezérigazgatója, Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, F. Zsolt értékbecslő és V. Bálint ügyvéd ellen. Tátrait, Császyt, Markót és F. Zsoltot különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolják, ezt a KNYF szerint Tátrai és Markó tettesként, Császy és F. Zsolt bűnsegédként követte el. V. Bálintot kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntettével vádolják. Ismeretes, a Kúria polgári peres eljárásban jogerősen is semmisnek, egyben jogszerűtlennek mondta ki a csereügyletet.
Helyszíni szemle a tévé ostromáról
BR
A jövő hét kedden folytatódik a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa előtt a 2006. őszi rendőri mulasztások kapcsán indult büntetőper, amelynek fő vádlottjai Bene László egykori országos és Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány – tudta meg lapunk Póta Pétertől, a törvényszék szóvivőjétől. A bíróság összesen huszonhárom tárgyalási napot tűzött ki, az utolsó tárgyalás a tervek szerint április végén lesz. Ha a tervezett és kitűzött tárgyalási napok után a bíróság be tudja fejezni a bizonyítási eljárást, úgy azt a határozathozatal követi – tette hozzá a szóvivő.
A bizonyítási eljárás január 13-tól március 12-ig további tanúk meghallgatásával folytatódik. Ennek keretében február 17-én előbb az úgynevezett „Ignácz-bizottság” majd a „Papp-bizottság” valamennyi tagját meghallgatják. Az MTV székházának 2006. szeptember 18-i ostroma kapcsán a bíróság március 12-t követően helyszíni szemlét tervez az épületnél. A törvényszék emellett politikusokat is meghallgatna tanúként, ahogy ezt tette az eljárás korábbi szakaszában is. Az ő idézésük folyamatban van, erről a szóvivő nem árult el részleteket. Ahogy korábban megírtuk, a bíróság Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt is be akarja idézni.
Az ügyészség tizennégy egykori és jelenlegi rendőr ellen emelt vádat, elsősorban elöljárói intézkedés elmulasztása miatt a 2006. őszi események kapcsán. A vádhatóság ezzel együtt csak felfüggesztett szabadságvesztést kért Gergényiékre, akik az eljárás során eddig tagadták bűnösségüket.