Két szakaszon fejleszti a főváros az árvízvédelmi védvonalat

Közterületek elnevezéséről is döntött a testület
Tizenegy eddig névtelen közterület elnevezéséről döntött hat kerület kérésére a Fővárosi Közgyűlés.
A testület egyhangúlag támogatta a kerületi kezdeményezéseket.
A II. kerületben lakossági kezdeményezésre Kass János Kossuth-díjas grafikus, szobrász nevét veszi fel egy közterület mint Kass János lépcső.
A III. kerületben az óbudai kötődésű labdarúgóról, korának világhírű kapusáról, Zsák Károlyról neveznek el egy utcát.
A IV. kerületben az egykori Wolfner Bőrgyár területén lesz a bőrgyáros család nevét viselő utca.
A XI. kerületben, Sasadon egy lakópark területén újonnan kialakult közterületek neveznek el: lesz Szedersor, Körtevirág utca és Sasad Liget park. A kerületben a Feneketlen tó mellett a közelmúltban elhunyt Olofsson Placid bencés szerzetesnek állítnak emléket egy róla elnevezett - Placid atya - parkkal.
A Balatoni útból nyíló névtelen közterület a Koszorúslány utca nevet veszi fel, míg a Neszmélyi út-Péterhegyi út találkozásától északi irányba induló névtelen közterület Zelk Zoltán útként őrzi emlékét a továbbiakban a Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas magyar költőnek, prózaírónak.
A XVII. kerületben lakossági szavazás eredményeként Schell Gyulánéról neveznek el egy teret. Ifj. báró Schell Gyuláné (1891-1941) Rákoskert területét felparcellázta, megteremtve a mai lakóhelyek kialakításának lehetőségét. Neki köszönhető, hogy Rákoskert bekapcsolódott a vasúti forgalomba, saját jövedelméből építette fel a mai állomásépület elődjét, 1936-tól saját költségén működtetett iskolát - olvasható az elfogadott javaslatban.
A XIX. kerület kezdeményezésére a festőművészről elnevezett Derkovits Gyula utcából nyíló névtelen közterületet Derkovits Gyula köznek nevezik el.

A közgyűlés október 25-én meghozott döntésével két részre osztotta a csillaghegyi öblözet árvízi védekezést, aminek eredményeként az Aranyhegyi-patak és a Barát-patak védelme a part menti védműtől független projektben valósulhat meg. A testület akkor döntött arról is, hogy a patakok esetében folytassák le a vízjogi létesítési engedélyezési eljárást, míg a Dunával párhuzamos - római-parti - védműről mint második ütemben megvalósuló létesítmény fejlesztéséről annak pontos nyomvonalának kijelölését követően, később határoznak.

A jóváhagyott előterjesztéshez mellékelt engedélyokiratban jelezték, hogy a Barát-patak mentén húzódó létesítmény tekintetében egyes nyitott tulajdonjogi kérdések késleltetik az engedélyezést, így a feladat részeként csak az Aranyhegyi-patakot és a pünkösdfürdői töltést érintő beruházás valósul meg.

A pünkösdfürdői védvonalszakaszra tervezett fejlesztés - a felelős tervező nyilatkozata szerint - nem determinálja a római-parti szakasz nyomvonalát - írták az elfogadott javaslatban, amely szerint a fejlesztések műszaki tartalma a vízjogi létesítési engedély december közepére várható kiadásával véglegessé válik.

Tekintettel arra, hogy az engedélyek végrehajthatóak lesznek, a műszaki tartalom nem kérdéses, továbbá az árvízvédelem megoldását mind az érintett lakosság, mind a civilek sürgetik, a közbeszerzés és a megvalósítás elindulhat - tették hozzá.

Az Aranyhegyi-patak menti teljes védvonal hossza hozzávetőleg 2 kilométer, a pünkösdfürdői töltés menti, amely a Barát-patak torkolati szelvényétől a Római-part vonaláig tart, hozzávetőleg 1,7 kilométer.
A projektek tervezett költségvetése szerint a kivitelezés költségei nettó 2,9 milliárd forintra rúgnak.

Tarlós István főpolgármester a napirend vitájában közölte, a Fővárosi Csatornázási Művek rendelt még egy részletes összehasonlító szakvéleményt a Dunával párhuzamos védmű Nánási út - Királyok útja  nyomvonalának vizsgálatára. Továbbá a városvezetés összehívott egy kifejezetten szakmai grémiumot, amelynek feladata, hogy álláspontot alakítson ki arról, hol javasolt a Római-parton a védművet megépíteni. A testületben helyet kapnak megfigyelőként a part menti védmű ellen tiltakozók képviselői is.

Elfogadta a testület a margitszigeti zajrendeletet
A margitszigeti szabadidős létesítmények és a közterületi tevékenységek zavaró hanghatásainak, zajterhelésének tartamát is korlátozó zajrendelet megalkotásáról is döntött a Fővárosi Közgyűlés, amely 25 igen szavazattal 1 tartózkodás mellett fogadta el a Szalay-Bobrovniczky Alexandra humán főpolgármester-helyettes által jegyezett előterjesztést.
Az előírások kiterjednek a zavaró zajhatások időbeni korlátozására közterületi, valamint nem közterületi zajhatással járó eseményekre egyaránt.
A döntés értelmében jövő márciustól például kulturális célú létesítmény naponta 10 és 24 óra között, sport vagy más létesítmény 10 és 22 óra között használhatna csak hangosítóberendezést. Sportlétesítmény szabadtéri területén a sporttevékenység megvalósításához 10 és 23 óra között, alkalmi rendezvény esetében 9 és 20 óra között lehetne hangosító eszközt használni. A Margitsziget területén hangosító eszköz használata nélküli, de zajhatással járó tevékenység szabadtéren legfeljebb naponta 10 és 22 óra között lenne végezhető.
A korlátozások megsértése esetén a főjegyző jogosult eljárást indítani, bírságot kiszabni.
Az elfogadott javaslatban azt írták, hogy a Margitsziget Budapest egyik legkedveltebb közparkja, amely évszázadokon át megőrizte természeti adottságait, történelmi, kulturális örökségét, miközben a közösségi használati szempontok közül kiemelkedett, majd hagyományt is teremtve megerősödött, illetve alapvetővé vált a pihenőparki jellege.

A testület március végére késztheti el szakmai álláspontját - jegyezte meg a főpolgármester.

Lengyel-magyar barátság emlékhely jöhet létre Budafokon 
A Fővárosi Közgyűléstámogatta egy lengyel-magyar barátságot ábrázoló emlékhely létrehozását Budafokon. 

Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) Józsefváros polgármestere előzőleg azt kezdeményezte, hogy a kerületében állítsanak szobrot a 2010-es szmolenszki légi katasztrófában elhunyt Lech Kaczynski lengyel elnöknek. A kormánypárti politikus az előterjesztés vitájában jelentette be, hogy az emlékműállítás jogát átruházná Budafokra. 
Az MSZP nevében Szaniszló Sándor helytelenítette a szoborállítás tervét, szerinte ugyanis Kaczynski olyan vitatható politikai személyiség, akinek történelmi érdemei ma még nem egyértelműek. A szocialista politikus azt indítványozta, hogy Kaczinsky helyett Józef Pilsudskinak, a második lengyel köztársaság első államfőjének emeljenek szobrot.

Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP) Hegyvidék polgármestere erre válaszolva arról tájékoztatta a közgyűlést, hogy kerülete már tervbe vette egy Pilsudski-szobor felállítását, ezért azt kérik, hogy azt másik kerületben ne valósítsák meg. A kormánypárti képviselő felszólalására Szaniszló Sándor visszavonta írásban is benyújtott javaslatát.
A vitában Karácsony Gergely (Párbeszéd) Zugló polgármestere azt javasolta, hogy Kaczynski helyett annak a lengyel ellenzéki aktivistának állítsanak szobrot, aki az országában zajló antidemokratikus folyamatok ellen tiltakozva októberben felgyújtotta magát. Az ellenzéki képviselő indítványát nem támogatta a közgyűlés.

Az utolsóként megszólaló Karsay Ferenc (Fidesz-KDNP) Budafok polgármestere közölte, kerületében a Duna-parthoz közeli Hajó utca környékén alakítanak ki egy új parkot, ebben kaphat helyet egy lengyel-magyar barátságot ábrázoló emlékhely, amely a szmolenszki katasztrófára is megemlékezik. A kerület vezetője szerint Lech Kaczynski az utóbbi alkotáson jelenne meg, de nem főszereplőként.

A képviselők a módosított javaslatot végül 18 kormánypárti igen szavazattal, 9 ellenzéki tartózkodás mellett fogadták el.
Kocsis Máté eredeti javaslatában úgy fogalmazott, hogy Lech Kaczynski a magyar-lengyel sorstársi közös építkezés egyik kiemelkedő alakja volt, szerepe vitathatatlan a kommunizmus utáni demokratikus Lengyelország létrehozásában, a magyar nemzeti iránti barátsága révén "mi, magyarok is hálával tartozunk munkásságáért".

A DK átcsoportosítana kétmilliárd forintot a Dózsa György úti metrómegálló akadálymentesítésére 
A DK azt kezdeményezi, hogy a főváros fordítsa a 3-as metró Dózsa György úti megállójának akadálymentesítésére azt a 2,1 milliárd forintot, amelyet a BKV most visszafizet a városnak a vonal felújításának előkészítési költségeiből.  

Gy. Németh Erzsébet, az ellenzéki párt fővárosi képviselője a Fővárosi Közgyűlés ülését megelőzően tartott sajtótájékoztatón felháborítónak nevezte, hogy a Fidesz - mint mondta - egy a Garancsi István cégére szabott pályázattal "elkótyavetyélné" a fővárosi villanyoszlopokon található hirdetési felületeket. 
A DK politikusa szerint az erről szóló javaslat a hanyag kezelés gyanúját is felveti, mivel nagyon olcsón kerülhet a hirdetések bérleti joga az új tulajdonoshoz. Gy. Németh Erzsébet szerint emellett Garancsi István cégének fizetnie kellene azért, mert két évig ingyen használta ezeket a felületeket.

Az MSZP a fővárosi adóbefizetésekből akadálymentesítené a 3-as metrót 
Az MSZP azt kezdeményezi, hogy a fővárosiak adóbefizetéseiből finanszírozzák a 3-as metró valamennyi állomásának teljes akadálymentesítését. 

Horváth Csaba, az ellenzéki párt fővárosi képviselője a közgyűlés szerdai ülése előtt tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, nem civilizált ember az, aki úgy újítaná fel a 3-as metrót, hogy húsz megállóból nyolcat nem akadálymentesítene teljesen.
Kiemelte, a budapestiek összesen napi 20 milliárd forintnál is több adót fizetnek be az államkasszába, ezért pedig elvárható, hogy ne különböző vagyonelemek értékesítésével vagy "kormánynak átjátszásával" teremtsenek fedezetet az akadálymentesítéshez.
A szocialista politikus hibának nevezte, hogy a 17 évvel ezelőtti városvezetés nem döntött a 2-es metró állomásainak akadálymentesítéséről. Horváth Csaba hangsúlyozta, akkor még nem politizált, de most ezt már nem hibának, hanem bűnnek tekintené.

A Jobbik telephelybejárással segítené az FKF-et