Belföld
Két részre osztanák a polgári pereket az új tervezet szerint
Célirányosabbak és rövidebbek lehetnek a jogviták
Hosszú előkészület után az Igazságügyi Minisztérium megalkotta az új polgári perrendtartás normaszövegét. A szaktárca által nyilvánosságra hozott, összesen hatszázötven paragrafusból álló törvényjavaslat a jelenleg hatályos 1952. évi III. törvényt váltja majd fel. Indoklásában a tárca rámutat, a jelenlegi jogszabály a gyökeresen megváltozott társadalmi, gazdasági viszonyok között már nem képes kellő hatékonysággal rendezni azokat a bonyolult jogvitákat, melyek hátterében egy rendkívül differenciált, magas színvonalon kodifikált magánjogi szabályozás áll, melynek bázisa az új polgári törvénykönyv.
A javaslat főbb szabályozási célként nevesíti a perhatékonyság rendszerszintű megvalósítását, a perelterelést, a felek közötti egyeztetést előmozdító eljárási szabályok kiépítését, az osztott perszerkezet bevezetését vagy például a törvényszéken induló perekben a kötelező jogi képviseletet. A javaslat az eljárást mind funkciójában, mind időben egymástól elkülönülő, két szakaszra osztja. Az új rendszerben az eljárás a perfelvételi és az érdemi tárgyalási szakra bomlana, amelyben az előző jutna hangsúlyosabb szerephez, itt határoznák meg a jogvita tartalmát, kereteit. A perfelvételi szak lezárását követően főszabály szerint nem lenne lehetőség a kereset és ellenkérelem megváltoztatására, további bizonyítékok és indítványok előterjesztésére.
A tárgyalási szak szerepe is változik: célja, hogy a perfelvételi szakban azonosított jogvitában a bizonyítást lefolytassák, ami az előkészítés következtében sokkal célirányosabbá válik, és a perben emiatt korábban születhet döntés. A javaslat rendezi a jogsértő módon keletkezett bizonyítási eszközök perbeli felhasználásának kereteit és hatékonyabbá teszi a perorvoslatok szabályait. A cél, hogy megfelelően érvényesüljön a jogorvoslathoz való jog, ugyanakkor ne legyen lehetőség a perelhúzásra a perorvoslati eljárásokban sem. Erre tekintettel a javaslat szigorúbban határozza meg például a fellebbezés tartalmi elemeit.
A tervezet a közérdekből indított perek mellett bevezetné a társult pereket. Ennek szabályozása akkor is megkönnyítené az egyedi igények összevont érvényesítését, amikor a közérdek nem indokolja a közhatalom beavatkozását, viszont az igények nagy száma és hasonlósága miatt a kollektív elbírálás hatékonysági előnyöket nyújt. A tervezetben nagyobb teret kap az elektronikus kapcsolattartás is, illeszkedve az elektronikus ügyintézési kerettörvény rendelkezéseihez.
A javaslat főbb szabályozási célként nevesíti a perhatékonyság rendszerszintű megvalósítását, a perelterelést, a felek közötti egyeztetést előmozdító eljárási szabályok kiépítését, az osztott perszerkezet bevezetését vagy például a törvényszéken induló perekben a kötelező jogi képviseletet. A javaslat az eljárást mind funkciójában, mind időben egymástól elkülönülő, két szakaszra osztja. Az új rendszerben az eljárás a perfelvételi és az érdemi tárgyalási szakra bomlana, amelyben az előző jutna hangsúlyosabb szerephez, itt határoznák meg a jogvita tartalmát, kereteit. A perfelvételi szak lezárását követően főszabály szerint nem lenne lehetőség a kereset és ellenkérelem megváltoztatására, további bizonyítékok és indítványok előterjesztésére.
A tárgyalási szak szerepe is változik: célja, hogy a perfelvételi szakban azonosított jogvitában a bizonyítást lefolytassák, ami az előkészítés következtében sokkal célirányosabbá válik, és a perben emiatt korábban születhet döntés. A javaslat rendezi a jogsértő módon keletkezett bizonyítási eszközök perbeli felhasználásának kereteit és hatékonyabbá teszi a perorvoslatok szabályait. A cél, hogy megfelelően érvényesüljön a jogorvoslathoz való jog, ugyanakkor ne legyen lehetőség a perelhúzásra a perorvoslati eljárásokban sem. Erre tekintettel a javaslat szigorúbban határozza meg például a fellebbezés tartalmi elemeit.
A tervezet a közérdekből indított perek mellett bevezetné a társult pereket. Ennek szabályozása akkor is megkönnyítené az egyedi igények összevont érvényesítését, amikor a közérdek nem indokolja a közhatalom beavatkozását, viszont az igények nagy száma és hasonlósága miatt a kollektív elbírálás hatékonysági előnyöket nyújt. A tervezetben nagyobb teret kap az elektronikus kapcsolattartás is, illeszkedve az elektronikus ügyintézési kerettörvény rendelkezéseihez.