Két év börtönt kapott Hagyó Miklós

A BKV-nál megvalósított MSZP-s–SZDSZ-es pénzszivattyúban a folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény némileg „olvadt” az első fokú, még nem jogerős ítéletben, a Kecskeméti Törvényszék ugyanis nem látta bizonyítottnak a bűnszervezetet, amelynek feje a vád szerint Hagyó Miklós volt. A közlekedési vállalat közpénzeinek másfél milliárd forintos megcsapolása miatt, amely a vádhatóság szerint bűnszervezetben történt, Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettesre s további hét bűntársára kért fegyházbüntetést az ügyész, ezzel szemben a Kecskeméti Törvényszéken meghozott elsőfokú ítélet alapján senkinek sem kell bevonulnia a börtönbe. A hat, börtönbüntetésre ítélt vádlott esetében ugyanis felfüggesztette az ítélet végrehajtását a bíróság.

A ítéletet Hadnagy Ilona tanácselnök azzal indokolta, hogy a büntetőbíróság nem a politikai, nem az erkölcsi, hanem a büntetőjogi felelősség kérdését vizsgálja, s ha azt nem lehet minden kétséget kizáró módon megállapítani, akkor ezt a körülményt a terheltek javára kell értékelni. Márpedig a vád lényege szempontjából a vádat képviselő ügyészség nem tudta minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy az MSZP-s politikus vezetésével bűnszervezet működött volna a BKV-nál – mondta a bíró. A bizonyítás nehézsége kapcsán kiemelte, hogy a vádhatóság ötször módosította a vádat, s például nem tartotta szükségesnek a BKV egykori vezérigazgatójának, Balogh Zsoltnak a huszonhárom oldalas – egyébként államtitokká minősített – kihallgatási jegyzőkönyvét a bíróság elé tárni.

A bíró leszögezte, hogy több vádlott is visszavonta a nyomozati szakban tett vallomását, ám ezeket a bíróság nem rekesztette ki az eljárásból. Ugyanakkor számos esetben „nem volt beazonosítható”, hogy a vád melyik BKV-s szerződésre vonatkozik. A két koronatanú-vádlott, a BKV egykori vezérigazgatói visszavonták korábbi terhelő vallomásaikat, amelyeket Hagyó Miklósra és a másodrendű vádlottra, Demszky Gábor politikai főtanácsadójára, Mesterházy Ernőre tettek. Mesterházyt – aki nem volt jelen az ítélethirdetésnél – a bíróság bizonyítottság hiányában felmentette, míg Hagyó Miklóst a szentendrei HÉV utastájékoztató rendszerének korszerűsítését végző CC Soft Kft.-vel kötött szerződés kapcsán hivatali visszaélésért és hűtlen kezelésért ítélte el.

Az ítélet indoklásában visszaköszönt a „Nokia-dobozos szállítmányok” ügye, amelyet a vád szerint Hagyó két alkalommal kért Balogh Zsolttól a városházi folyóson, megfenyegetve a vezérigazgatót, „hogy aki nem áll be a sorba, annak elvágják a torkát”. Ám a bíróság sem ezt, sem egy másik „Nokia-dobozos találkozón” történt pénzátadást nem talált bizonyítottnak, s e vádpontokban felmentette a szocialisták egykori főpolgármester-helyettesét. Balogh Zsolt még az eljárás nyomozati szakaszában megnevezte a Synergon Zrt. egyik vezetőjét, akivel az első tizenötmilliós kenőpénzről egyeztetett, de az illetőt tanúként sem hallgatták meg.

A bíró kitért arra is, hogy Balogh Zsolt negyedrendű vádlott vallomásai nem voltak következetesek, a nyomozás időszakában elmondottakat pedig nem erősítette meg a bírósági eljárásban. Antal Attila, a BKV másik korábbi vezérigazgatója, harmadrendű vádlott visszavonta a nyomozati szakban Hagyóra, Mesterházy Ernőre és Demszky Gáborra tett terhelő vallomását, még bocsánatot is kért tőlük a „hazugságai” miatt. Antalt Attilát hűtlen kezelés miatt egy év hat hónap, Balogh Zsoltot egy év két hónap börtönbüntetésre ítélték, amit három, illetve két évre felfüggesztettek.

Hat vádlottat – köztük a BKV egykori, 86 millió forint végkielégítést kapó humánpolitikai igazgatóját, Sz.-né Sz. Eleonórát s H. Évát, Hagyó egykori sajtófőnökét – felmentette a bíróság, három vádlott pedig pénzbüntetést kapott. Hagyó Miklósnak és Balogh Zsoltnak 39,6 millió forintot kell egyetemlegesen megfizetnie a BKV-nak.

Az ítélet felmentő rendelkezései, téves minősítés és törvénysértően enyhe büntetés miatt az ügyész a Hagyó Miklósra kiszabott büntetés súlyosbításáért fellebbezett, a további tizenegy vádlott esetében szintén súlyosbításért, míg három vádlott esetében három nap gondolkodási időt kért. A védelem az elmarasztalt vádlottak, köztük Hagyó Miklós felmentéséért jelentett be fellebbezést.