Készül a szocialista börtönválogatott

Bizonyítottság hiányában első fokon felmentették Hiszékeny Dezsőt (Fotó: Varga Imre)

Ma kezdődik az ítélkezési szünet a bíróságokon, s ilyenkor az igazságszolgáltatás háza táján a „fű sem nő”, ám ugyanez nem mondható el a vádképviseletet ellátó ügyészségeken – jegyezte meg lapunknak Csiha Gábor, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szóvivője. Ennek prózai oka van, számos nagy jelentőségű büntetőügy ugyanis most fordul másodfokra. Egy hete érkezett meg például a fellebbviteli főügyészségre a K & H-ügy 847 oldalas elsőfokú ítélete egy raktárnyi aktával – mondta a szóvivő –, amiből az következik, hogy legkorábban szeptemberre készül el a vádhatóság fellebbezése.

Ugyancsak a fellebbviteli főügyészség vizsgálja jelenleg Hiszékeny Dezső szocialista parlamenti képviselő, korábbi angyalföldi alpolgármester vesztegetési ügyében az elsőfokú iratokat, s hasonlóképp a vádhatóságnál pattog a labda a moszkvai kereskedelmi kirendeltség eladása kapcsán zajló büntetőeljárásban. E két ügy jellemzője, hogy első fokon bizonyítottság hiányában Hiszékenyt felmentette a Fővárosi Törvényszék, a moszkvai kereskedelmi kirendeltség vádlottjait, köztük Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet, Horváthné Fekszi Márta volt MSZP-s külügyminisztériumi államtitkárt, Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatóját pedig bűncselekmény hiányában mentette fel a Budakörnyéki Törvényszék.

Ezekben az ügyekben az első fokon eljáró ügyészek által felterjesztett fellebbezési irat indoklása már a fellebbvitelnél van, ahol a másodfokú fellebbezési indítványt elkészítik – mondta lapunknak Csiha Gábor szóvivő. „E két dokumentum közt gyakorta alig van különbség, hisz az ügyet teljes mértékben az az ügyész ismeri, aki első fokon a vádat képviselte, előfordul azonban, hogy az indítvány eltér a felterjesztéstől, például abban, hogy a vádhatóság az iratok alapján nem az ítélet megváltoztatását kéri, hanem eljárási hibák miatt a hatályon kívül helyezését” – tette hozzá a szóvivő.

Várhatóan augusztus végén ismerteti a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség azt, hogy fenntartják-e a szóban már januárban bejelentett fellebbezésüket a Hagyó Miklós és tizennégy bűntársa ügyében zajló büntetőperben – írtuk meg a napokban. Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője még januárban jelentette be, hogy teljeskörűen fellebbeznek, mind az ítélet felmentő rendelkezéseinek megváltoztatása, mind a kiszabott büntetések súlyosítása érdekében. A főügyész azt is közölte, a Központi Nyomozó Főügyészség fenntartja a vádban foglaltakat, vagyis azt, hogy Hagyó irányításával bűnszervezet működött a BKV-nál.

Bár a főügyészségre még nem érkezett meg a tárgyalási jegyzék, ám a volt szocialista politikus védője szerint szeptember 21-én állhat bíróság elé Simon Gábor, az MSZP egykori elnökhelyettese, mert a Fővárosi Törvényszék már kitűzte a tárgyalás időpontját. Sajtóinformációk szerint az eljárás bírája egyelőre csak egy tárgyalási napot jelölt meg, és a folytatásról a büntetőper megkezdésekor dönt, amikor az ügyészség ismerteti a vádiratot.

Hunvald György ügyében az ügyészség perújítási kérelmét befogadta a Kúria, így a volt VII. kerületi szocialista polgármesternek ismét bíróság elé kell állnia. Hunvaldot korábban jogerősen egy év börtönbüntetésre ítélték, ám a Szegedi Ítélőtábla hűtlen kezelés miatt kiszabott két és fél éves börtönbüntetését a Kúria hatályon kívül helyezte, miután a táblabíróság „elfelejtette” egyesíteni a volt polgármester azonos típusú ügyeit.

Heteken belül megküldi fellebbezését a vádhatóság a Szegedi Ítélőtáblának a sukorói telekcsere ügyében, ahol másodfokon folytatódik az eljárás. A Szolnoki Törvényszék tavaly szeptemberben hozott elsőfokú ítéletet, melyben négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját, három év hat hónap börtönre Császy Zsoltot, az MNV volt értékesítési igazgatóját.

Wieszt János: négy év rács mögött

Az öt és fél év börtönbüntetést kapott Zuschlag János után Wieszt János, az MSZP egykori újbudai frakcióvezetője volt az a közismert baloldali politikus, akinek a büntetőügye 2010 után jogerősen befejeződött. Wiesztet 2014 novemberében négy év börtönbüntetésre ítélték hivatali vesztegetés miatt, mert több millió forint csúszópénzt fogadott el egy önkormányzati üzlethelyiség eladásával kapcsolatban. A feljelentést egy vállalkozó tette az általa 2007-ben rejtett kamerával készített felvétel alapján, amelyen látható, amint Wieszt János pénzt vesz át.