Kereszténység a társadalom javáért

Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatainak történetéről rendeztek tegnap nemzetközi konferenciát a Parlamentben a kapcsolatok helyreállításának huszonötödik évfordulója alkalmából. A konferencián Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, áttekintve a diplomáciai kapcsolatok elmúlt negyed évszázadának gyakorlatát, kijelentette, hogy a szentszéki–magyar vegyes bizottság az elmúlt években olyan eredményeket ért el, amelyek lehetővé teszik, hogy a katolikus egyház a hitéleti tevékenység mellett az oktatás, az egészségügy, a szükséget szenvedőkről való gondoskodás terén, illetve a közjó előmozdításában is mind nagyobb szerepet vállalhasson. Ez pedig az egész magyar társadalom javát szolgálja – mutatott rá Semjén.

A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a katolikus egyház független az állami hatalomtól, saját autonómiával bír, amelyet a történelemben mindig is büszkén védelmezett, önmeghatározása szerencsés módon találkozik a demokratikus államok manapság általánosan elfogadott hozzáállásával.
A KDNP elnöke idézte az alaptörvényt is, miszerint állam és a vallási közösségek különváltan működnek, a vallási közösségek önállóak. Hozzátette, hogy a kérdés manapság nem is annyira a különválasztás, az önállóság, hanem sokkal inkább a két fél együttműködésének lehetősége és módja.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a konferencián arról beszélt, hogy a folytonosságban hihetetlen erő lakozik, és az elmúlt ezer évet, amióta a történelmi Magyarország és a Szentszék kapcsolatban áll egymással, a történelmi hitelesség és az átláthatóság jellemezte. A tárcavezető felidézte, hogy a kommunizmus idején az állam el akarta tiltani az embereket attól, „ami ezer évig itt volt, s itt van köztünk”. Úgy gondolták, mindent el kell venni a keresztény közösségektől, ami eszköz, leginkább ki kell venni a kezükből a nevelés eszközét. Negyven év múlva, a rendszerváltozás idején azonban egyértelművé vált, a kommunista ideológia nevében nem lehet összetartani egy közösséget, csak szétverni, s azzal nem lehet sikeressé és boldoggá tenni egy országot.

Magyarországnak felelőssége van abban, hogy az országok közösen adjanak válaszokat a világot érő kihívásokra, a kormány ezért keresztény külpolitikát folytat, amelynek kiindulópontja a keresztény Európa és a keresztény Magyarország – jelentette ki az eszmecserén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Kiemelte: a keresztény külpolitika sarokpontja, hogy az ország komoly felelősséget visel a világban élő keresztény közösségekért, különösen, ha azokat üldöztetés éri. Békére és a stabilitásra törekszik a Közel-Keleten is, ezért katonák küldésével járulna hozzá az Iszlám Állam elleni fellépés sikeréhez.