Kényszervariációk kormánydöntésre

Korábban a Fidesz-székházat is megtámadták az aktivisták (Fotó: Hegedüs Róbert)

Az elmúlt évek kelet-európai eseményeit elnézve a direkt külföldi vagy „civilnek” álcázott, de külföldi érdekek alapján történő beavatkozás egy állam belpolitikai életébe egyáltalán nem fantazmagória – mondta lapunknak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. Megjegyezte, ráadásul a magyar választási rendszer demokratikus mivoltát megkérdőjelező ellenzéki és „civil” kritikák, illetve polgári engedetlenségre felhívó megnyilatkozások mellett emlékezni kell arra is, hogy a demokratikus úton megválasztott magyar kormány elmozdítására már évek óta gyártanak egyesek forgatókönyveket – a nyilvánosság előtt is. Elég csak Charles Gatira vagy a Political Capital által a Washington Postban felvetettekre gondolni.

Megírtuk, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője vetette fel, hogy egyes civil szervezetek felforgató tevékenységre, a kormány megdöntésére, az ország stabilitásának megszüntetésére készülnének az ősszel. Szerinte vannak Magyarországon kiképzőközpontok, ahol már embereket készítenek elő, olyan aktivistákat, akiknek a polgári engedetlenség szervezése lesz a feladata. Új jelenség következik – részletezte –, ha nem működnek a tüntetések, majd el fognak foglalni közintézményeket, bankokat, aminek kifejezetten az a célja, hogy valamilyen rendőrségi attakot provokáljanak ki.

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke erre úgy reagált, ezek a mondatok csak új lökést adhatnak a tiltakozásnak, míg az ex-LMP-s, nemrég Felcsúton tüntető Vágó Gábor azt mondta, az aktív és cselekvő ellenállás lehetőségét kell megteremteni. A Hvg-nek később mindezt megtoldotta azzal, hogy a recept a következő: az ellenzéki pártok eggyel hátrébb lépnek, a civilek kétharmadot szereznek a választáson, majd a jogállami forradalom vagy rendszerváltás után jön egy újabb választás. Gulyás Márton aktivista pedig polgári ellenállást ígért, amennyiben augusztus 20-ig a kormány nem írja át a választási szabályokat. Mindezt tetézi, hogy eközben Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője egy cikkében az Orbán-kormány elmozdításának, illetve Magyarország megbüntetésének szükségességéről értekezett.

Szánthó szerint ugyanakkor, mivel Magyarország stabil állami működéssel és alkotmányos renddel bír, ráadásul sem az ellenzéki pártok, sem a politikai civilek nem rendelkeznek széles és egyben aktív, mobilizálható társadalmi támogatottsággal, a jelenlegi kormány „utcáról történő” megdöntése nem bír realitással. Az ilyen, legalábbis időlegesen teljes instabilitást hozó direkt beavatkozás ráadásul sem az Egyesült Államoknak, sem az EU-nak nem érdeke, már csak gazdaságilag sem, gondoljunk például a szoros német–magyar ipari és kereskedelmi kapcsolatokra. Ezért is szürreálisak azok a szivárogtatások, amelyek szerint éppen Németország kötné a megfoghatatlan „jogállami garanciákhoz” az uniós forrásokat – jegyezte meg.

Hangsúlyozta ugyanakkor: a pártpolitikai ellenzék és a „civilek” részéről nagyon is elképzelhető, hogyha szembesülnek tervezett „összefogásuk” lehetetlenségével vagy azzal, hogy még úgy se lenne komoly esélyük a kormányváltásra, akkor megpróbálják jogilag botrányba fullasztani a jövő évi országgyűlési választásokat. Gyurcsány már emlegette a bojkottot, ami jelenleg nem valószínű, mert ahhoz tényleg valamennyi ellenzéki erőre szükség lenne. Az viszont reális opció, hogy mind a szavazás előtt, mind azután a választási eljárás valamennyi pontját, döntését bíróságon támadják meg, elhúzva így például a jelöltállítás vagy a végeredmény jogerőssé válását. Erre a lehetséges magatartásra utal ráadásul, hogy az ellenzék által a választási törvényekben kritizált pontok módosítására a kormánypártok nemrégiben ajánlatot tettek, amit különösebb indokolás nélkül az ellenzék elutasított: vélhetően majd éppen ezen pontokra akarnak hivatkozni a jogbizonytalanság előidézésekor – tette hozzá Szánthó.