Belföld

Kegyelmi eljárás negyven év után

Megmarad az egyéni kegyelmi kérvény benyújtásának lehetősége is

Negyven év börtönbüntetés letöltése után nyílna lehetőségük a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélteknek, hogy egy hivatalból indítandó kegyelmi eljárás eredményeképpen feltételesen szabadlábra kerülhessenek – ismertette lapunkkal a szaktárca javaslatát Répássy Róbert igazságügyi államtitkár, aki elmondta azt is, a minisztérium ősszel már nem kezdeményez Btk.-módosítást.  

A kormány rövidesen az Országgyűlés elé terjeszti a büntetés-végrehajtási törvény január 1-jei hatályba lépésével összefüggő jogszabályt és ennek részeként a tényleges életfogytiglan végrehajtásával összefüggő speciális kegyelmezési szabályokat – mondta el lapunk érdeklődésére Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Mindez azt is jelenti, hogy a kérdést a kormány nem önálló törvényben akarja szabályozni.

A szaktárca lényegében egy hivatalból indítandó kegyelmi eljárást javasol, amelyre negyven év büntetés letöltése után nyílna lehetőség. Az eljárásnak ugyanazok lesznek az állomásai, mint a most is létező kegyelmi kérvény elbírálásának, tehát a végső szót ebben az esetben is a köztársasági elnök mondaná ki. Az államtitkár ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy természetesen továbbra is megmarad minden elítélt számára az egyéni kegyelmi kérvény benyújtásának lehetősége. Répássy elmondta, hogy a javaslat jelenleg egyeztetés alatt áll, a tárca most várja az igazságszolgáltatási szervek véleményét. Az indítvány még ősszel a parlament elé kerülhet, így idén el is elfogadhatják.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága egy egyéni beadványra reagálva mondta ki májusban, hogy a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés emberi jogokat sért. Az ítélet szerint a későbbi szabadlábra helyezés lehetőségét kizáró ítélet megalázó bánásmódnak minősül, és így sérti az emberi jogok európai egyezményének előírásait. A döntésnek nem volt kötelező hatálya a magyar törvényi szabályozásra, de megnyitotta az utat a további, állam elleni kártérítési perek előtt. Orbán Viktor miniszterelnök felháborítónak nevezte a döntést, amely szerinte újabb bizonyítéka annak, hogy Brüsszelben és Strasbourgban „a bűnt elkövető emberek jogait az ártatlan emberek jogai és az áldozatok jogai elé helyezik”. Hangsúlyozta, ezt a leghatározottabban visszautasítják és megvédik a jogintézményt. Trócsányi László igazságügy-miniszter bizottsági meghallgatásán megerősítette, nem törlik el a tényleges életfogytiglant, majd később jelezte, hogy az év végéig valamilyen formában rendezik a kérdést, amelyről egyébként egy bírói beadvány révén az Alkotmánybíróság is tárgyal majd holnap.

Répássy Róberttől azt is megtudtuk, hogy a Btk. módosítására vonatkozó javaslatok, így például a hálapénzzel kapcsolatos legfőbb ügyészi indítványt az ősszel véleményezik, ahogy az egyéb javaslatokat is. A tárca az összes kezdeményezést „bevárja” és megtárgyalja, de önállóan idén már nem kezdeményezik a Btk. módosítását, erre csak a jövő tavasszal kerülhet majd sor.

 

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom