Kegyelem negyven év után

A változtatás értelmében negyven év után automatikusan, hivatalból indul egy kegyelmi eljárás az érintett elítélteknél. A módosítás oka, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága az idén elmarasztalta Magyarországot a szabadulás lehetőségét teljesen kizáró büntetés miatt, mert „az elítéltnek nincs meg a reményhez”, az ítélete felülvizsgálatához való joga – emlékeztetett Répássy. Az államtitkár tájékoztatása szerint az eljárás során a kegyelemre való alkalmasságot egy büntetőbírókból álló bizottság vizsgálja majd. A testület öt tagját a Kúria elnöke jelöli ki.

Répássy közölte, a kedvező bizottsági vélemény köti az igazságügyi minisztert, de nem köti a köztársasági elnököt. Tehát az igazságügyi tárca vezetője az államfőhöz változtatás nélkül továbbítja a kegyelmi bizottság javaslatát. A köztársasági elnök ez alapján továbbra is szabadon mérlegeli a kegyelem megadását – magyarázta. Mint elmondta, az államfő nemcsak úgy dönthet, hogy valakit szabadlábra helyez, hanem úgy is: törlik az ítéletből a feltételes szabadságra bocsátás kizárást. Ezzel még automatikusan nem kerülne szabadlábra az elítélt, hanem bíróság által megvizsgálható a feltételes szabadságra bocsátása. Répássy megjegyezte, hogy az életfogytiglant a bíróságok továbbra is „minden aggály nélkül alkalmazhatják”.

Az államtitkár számítása szerint az első olyan ügyek, amelyekben a jövőre hatályba lépő új eljárást alkalmazhatják, huszonöt év múlva kerülnek sorra, a tényleges életfogytiglant ugyanis 2000 óta alkalmazzák a bíróságok. Répássy közölte, hogy egy hónappal ezelőtti adatok szerint Magyarországon 275 olyan személy van, akit életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek, közülük mintegy negyven, aki soha nem szabadulhatna. Utóbbiak ítéleteiből azonban még nem mindegyik jogerős – jegyezte meg.