Belföld

Kásler: A klasszikus értékek túlélik a liberalizmust is

A természeti törvényekkel nem érdemes vitatkozni, azokat el kell fogadni, a család fogalmát az Alaptörvény is védi

Újrafogalmazná az egészségügy finanszírozási kereteit, heteken belül megkezdené a sürgősségi ellátás rendbetételét az emberi erőforrások minisztere.

Kásler 20180721
Határidőre elkészültek a nemzeti egészségprogramok a tárcavezető szerint (Fotó: Hegedüs Róbert)

Hatásos és részletes cselekvési tervet sikerült elkészíteni a kórházi fertőzések ellen, ez Európában talán az egyik legjobb, most már csak megfelelően végre kell hajtani – nyilatkozta lapunk felvetésére Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. A tárcavezető az Emmi jövő évi költségvetéséről is beszélt.

Nincs olyan, az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi) tartozó terület, amelyre ne jutna több a pénteken elfogadott, jövő évi költségvetés nyomán 2019-ben, mint az idén – hívta fel a figyelmet Kásler Miklós tárcavezető egy szűk körű háttérbeszélgetésen. Megerősítette: kétezermilliárd forint jut például a családok támogatására, több mint a duplája annak, amennyit a balliberális kormány 2010 előtt fordított a területre. „A gyermekvállalási kedv összetett kérdés, sok mindentől függ. Az emberi történelemben gyakori volt a nagycsalád, kifejezetten korlátozott anyagi lehetőségek mellett is. Szemléletbeli kérdésről is szó van tehát, a családi életre való nevelést ezért az óvodában el kell kezdeni” – magyarázta.

Felidézte, már 2010 óta a kormányzás középpontjában áll a család, támogatása folyamatosan bővül, nemcsak pénzügyi eszközökkel. A csok eredményességét a rendelkezésre álló adatok is igazolják – mutatott rá. A demográfiai cél továbbra is a 2,1-es születési arányszám elérése 2030-ra, ez biztosítaná ugyanis, hogy a nemzet létszáma ne csökkenjen. Eddig jól haladunk, jegyezte meg a miniszter.

Ami a konkrét számokat illeti: az eddigi kedvezményeken túl bővülnek például a kisgyermekes édesanyák foglalkoztatását segítő munkáltatói adókedvezmények, havi bruttó százezer helyett már a mindenkori minimálbér, jelenleg 138 ezres összegig érvényesíthetik az adócsökkentést, illetve -mentességet a munkáltatók. Családbarát adó- és járulékkedvezményekre összesen négyszázmilliárdot fordít 2019-ben a büdzsé, az otthonteremtés támogatására minden eddiginél többet, 242 milliárdot.

Célegyenesben a NAT

Ismeretes, Novák Katalin családügyi államtitkárt durván sértegették, amiért a melegfelvonulás kapcsán kimondta: a család csak egy férfi és egy nő házasságából lehetséges. Kásler Miklós szerint az államtitkár pusztán az Alaptörvényt idézte, akik pedig emiatt támadták, egyenesen a népfelség elvéből következő, a törvényesen megválasztott parlament által elfogadott dokumentumot vonták kétségbe. Ezzel lényegében a demokratikus alapelveket tagadták meg – hangsúlyozta –, ami még az „euratlanti világban sem komilfó sehol”. Ráadásul a természeti törvényekkel nem érdemes vitatkozni, azokat el kell fogadni, húzta alá a miniszter. „Mindazonáltal a demográ­fiai fordulat össztársadalmi kérdés. Nem mindegy például, milyen meséket hallgat a gyermek. Pozitív példák kellenek a szép életről, egymás megsegítésének szükségességéről. Ezt akár hat-nyolc perces kisfilmekben is be lehet mutatni a köznevelésben, rengeteg a külső impulzus, a világhálón vagy egyéb csatornákon keresztül, ezeket ellensúlyozni kell. Az oktatásban a szabad akaratot ebbe az irányba kellene befolyásolni. Ez a cél” – foglalta össze Kásler Miklós, aki szerint napjaink, különösen a Nyugaton erőteljes liberális nyomulása mögött nincs valódi társadalmi támogatottság, még ha a tömegmédia ezt is sugallja. A tradíciók ugyanis rendkívül mélyen gyökereznek. „Úgy tűnik, visszaszorult a liberális irányzat, ezzel szemben megerősödtek más szellemi mozgalmak, gyakorlati lenyomatokkal, ám a klasszikus értékek túlélik ezeket, ma is velünk élnek. Ezekre kell, illetve lehet építkezni” – fogalmazott.

Lapunk kérdésére a miniszter elmondta, a kinevezése utáni első héten beszélt Csépe Valéria professzor asszonnyal, s átnézte a Nemzeti alaptanterv (NAT) leírását, amit „tartalmilag megfelelőnek találtam, és várjuk a végleges anyagot”. Szerinte a „létező legjobb szakemberekből álló”, Csépe Valéria által vezetett munkacsoport rendkívül professzionálisan dolgozik, augusztus 6-ára készen lesz a NAT-javaslattal, amelyet áttekintenek, majd társadalmi vitára bocsátanak, s „mindenkinek figyelembe vesszük a szempontjait, hiszen a jövőnket meghatározó kérdésről van szó”. Így a gyakorlatban is be lehet majd vezetni 2019 szeptemberében az új NAT-ot. Az oktatásra egyébként 2010-hez, a baloldali kormányzás záróévéhez képest jövőre 606 mil­liárd forinttal jut több.

Központi kérdések

Az egészségügyre rátérve, a miniszter kifejtette, a legújabb eljárások rendkívül költségesek, az orvostudomány fejlődése pedig elképesztően gyors, a teljesítményalapú finanszírozás lényegében mégis évtizedek óta változatlan. Újra kell tehát fogalmazni a finanszírozás kereteit, „ezt meg is fogjuk tenni, már barátkozunk az alakuló javaslattal”. Egyetlen országban sem elégedettek amúgy az ágazatnak juttatott közpénzzel, fűzte hozzá.

A lényeg, hogy a szükségleteknek megfelelő ellátórendszert kell kialakítani, ezért kérte fel Kásler az országos intézetek vezetőit, dolgozzanak ki nemzeti programokat azoknál a betegségcsoportoknál, amelyekbe leginkább belehalnak vagy megnyomorodnak az emberek. A keringési és a daganatos betegségek adják a halálozások nagyjából hetven százalékát, ott van még a mozgásszervi és az OPNI bezárása miatt megroppant mentálhigiénés terület, továbbá a gyerekgyógyászat. Ez az öt Nemzeti Egészségprogram elemzi a jelenlegi helyzetet, igaz, az onkológia esetében csak le kellett porolni a már 1993-ban elkészült dokumentumot. „Ha ezt az öt anyagot egymáshoz igazítjuk, ki lehet alakítani a pluszkapacitások nélküli, hatékony és nem pazarló egészségügyi rendszert” – vetítette előre.

Ezt tehát már az onkológia területén, nagy küzdelmek árán, sikerült nagyjából megvalósítani, s ennek mintájára írta le valamennyi diszciplina most a saját, tervezett struktúráját, annak szellemében, hogy minél jobban koncentrálni lehessen az erőforrásokat. Ebből például az következik, hogy bizonyos területeken a jelenleginél kevesebb regionális központ is elég lesz a jövőben. „De legalább szinte ágyra és műszerre pontosan, országos szinten meg tudjuk majd határozni, hol mire van szükség. Az országos vezetők részéről tettrekészséget tapasztaltam, a megadott három héten belül elkészültek a bekért tervezetekkel, éjjel-nappal dolgoztak. Levettük a fedőt a teafőzőről, hadd dolgozzon az energia” – fogalmazott a miniszter.

Szintén az öt nemzeti program köré épül majd egy új népegészségügyi program, amelynek alapvető szempontja a prevenció. Ma ugyanis tulajdonképpen a megbomlott testi-lelki harmónia helyreállítását célzó „betegségügyről” beszélünk, márpedig ha egészségtudatosabb életformát és a szűrési lehetőségek bővítését tudnánk erősíteni, hosszú távon komoly eredményeket lehetne elérni – szögezte le Kásler Miklós.

A miniszter szólt az ismét nagy nyilvánosságot kapó kórházi fertőzésekről is, kiemelve, hatásos és részletes cselekvési tervet sikerült elkészíteni. Ez Európában talán az egyik legjobb, most már csak megfelelően végre kell hajtani. A TASZ adatigénylése kapcsán elmondta, a Kúria az adatok nyilvánosságra hozatalát felfüggesztette.

További feladat a védőnői hálózat megerősítése, s heteken belül sort kerítenek a sürgősségi ellátás rendbetételének megkezdésére is, hamarosan elkészül a konkrét tervezet, amely a már korábban említett, a várakozási időt csökkentő diszpécserszolgálat kiépítését is tartalmazza majd – tudatta. Nem maradhat ki a sorból természetesen az alapellátás átalakítása sem, ezen is dolgoznak már a tárcánál. „Sok mindent előkészítettünk, rendkívüli tempóban bontja ki a minisztérium a programjait” – összegezte a tárcavezető.

Bővülő források

Mindazonáltal jövőre összesen 191 milliárddal több jut egészségügyre, mint az idén, s 647 milliárddal több, mint 2010-ben. A strukturális átalakításra negyvenmilliárdos céltartalék áll rendelkezésre, folytatódik a szakdolgozói bérek emelése is. Országszerte újulnak meg intézmények, indul Budapest történetének legnagyobb kórházfejlesztési programja, a következő években összesen hétszázmilliárdból. Az Egészségbiztosítási Alap keretösszege 123 milliárddal haladja majd meg jövőre az ideit.

Szintén az Emmi forrásait érinti, hogy jövőre is folytatódnak a bölcsőde-, óvoda- és iskolafejlesztések, emelkedik az óvodák működési támogatása. A tanároknak 2013 óta átlag ötven százalékkal nőtt a bérük, ezzel szemben az MSZP-kormány egyhavi bért vett el a pedagógusoktól, és több ezer munkavállalót tett az utcára.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom