Kártérítés járna a raboknak

Több ponton is módosítaná a büntetési törvényeket az Igazságügyi Minisztérium. Az egyik javaslatuk jogszabályban rendezné a joghátrányt szenvedő fogvatartottak kártalanítását. Az előterjesztés szerint kártalanítás jár az elítélteknek, fogvatartottaknak a jogszabályban előírt élettér, illetve elhelyezési körülmények hiánya esetén. A szaktárca részletezi is ezeket: az illemhely elkülönítésének a hiánya, a nem megfelelő szellőztetés, világítás vagy fűtés, illetve „a rovarok által előidézett sérelem”. A kártalanítás minden egyes, alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között eltöltött nap után jár. Az összegre az előterjesztés kétféle javaslatot fogalmaz meg: mindkét esetben legalább nyolcszáz, de legfeljebb ezerötszáz vagy kétezer forint. Az igényről a büntetés-végrehajtási bírók döntenek. A tárca feltehetően az előterjesztéssel arra reagál, hogy az előző években több fogvatartott is sikeres pert indított az állam ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságán, amely kártérítés megfizetésére kötelezte hazánkat.A kártérítési eljárás megindításának feltétele, hogy előtte az elítélt az alapvető jogot sértő elhelyezési körülmény miatt panaszt nyújtson be az adott intézet vezetőjéhez.

A tervezet rendezné azt is, hogy azokkal szemben, akiket a bíróság kiutasít az országból, az eljárást a távollétükben is le lehessen folytatni. A kiutasítás végrehajtásakor ugyanis vizsgálni kellene, az nem ütközik-e nemzetközi követelményekbe. A gyakorlati tapasztalatok alapján azonban számolni kell azzal, hogy a kiutasítottak a kijelölt tartózkodási helyükről ismeretlen helyre távoznak. Ebben az esetben addig fel kellett függeszteni az eljárást, a minisztérium javaslata szerint azonban a jövőben az elítélt távollétében lefolytatható lesz. Érdekei védelmére ugyanakkor kötelező lesz védőt kirendelni.