Belföld
Júniusban lezárulhat a Sukoró-per
Folytatás harmadfokon, továbbra is börtönt kér az ügyészség Tátraiékra
A Kúria június elsején és nyolcadikán tárgyalja a sukorói telekcsere büntetőperét, s ez azt jelenti, hogy pont kerülhet a 2013 januárjában a Szolnoki Törvényszéken kezdődött eljárás végére – értesült a Magyar Hírlap. Erre utal, hogy Erdei Krisztiánnak, a legfőbb bírói fórum sajtófőnökének közlése szerint csupán ezt a két napot tűzték ki tárgyalásra. Megírtuk, a Legfőbb Ügyészség indítványozta, hogy a Kúria a Szegedi Ítélőtábla felmentő ítéletét változtassa meg, és a vádlottakat – Tátrai Miklóst mint tettest és Császy Zsoltot mint bűnsegédet, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. 2010 előtti vezetőit – mondja ki bűnösnek, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében.
Fazekas Géza szóvivő kifejtette, a vádlottakkal szemben letöltendő börtönbüntetés és közügyektől való eltiltás kiszabását kezdeményezik. Az ügyészség – amellett, hogy szükségesnek tartja az ítéleti tényállás pontosítását – tévesnek tartja a másodfokú bíróság jogkövetkeztetését is. Ismeretes, a Szegedi Ítélőtábla szerint, bár Tátrai MNV-vezérigazgatóként mint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja, szándékosan megszegte a vagyonkezelői kötelezettségét azzal, hogy úgy szavazta meg a 2008-as ingatlancserét, hogy tudta, annak nincs jogi alapja. Mégis megalapozottan következtetett arra – így a táblabírósági indoklás –, hogy a csereügylettel az állami vagyonban kárt nem okoz, sőt, ellenkezőleg, a sukorói turisztikai projekt révén gyarapodást eredményez majd. Ezzel szemben a Legfőbb Ügyészség álláspontja az, hogy Tátrai Miklós nem az állam érdekeinek elsődlegességét, hanem a befektető érdekeit tartotta szem előtt a tranzakció során. Az elcserélt ingatlanok közötti kirívó értékkülönbözet miatt tisztában kellett lennie azzal, hogy az állami vagyon gyarapodásával reálisan nem számolhat – részletezte a szóvivő.
Érdemes felidézni, a nyomozati szakaszban még Gyurcsány Ferenc is gyanúsított volt, ám vádat nem emeltek ellene, noha a miniszterelnökként maga adott utasítást a Velencei-tó mellé tervezett vigalmi negyed megvalósítására, így a mostani per tárgyát képező kontraktus megkötésére. Az ügyészség szerint a telekcserével, amely révén a befektetők a sukorói ingatlanhoz jutottak volna, ám később a Kúria egy másik eljárásban semmisnek mondta ki a cserét, mintegy 1,3 milliárd forintos kár érte volna a magyar államot.
Fazekas Géza szóvivő kifejtette, a vádlottakkal szemben letöltendő börtönbüntetés és közügyektől való eltiltás kiszabását kezdeményezik. Az ügyészség – amellett, hogy szükségesnek tartja az ítéleti tényállás pontosítását – tévesnek tartja a másodfokú bíróság jogkövetkeztetését is. Ismeretes, a Szegedi Ítélőtábla szerint, bár Tátrai MNV-vezérigazgatóként mint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja, szándékosan megszegte a vagyonkezelői kötelezettségét azzal, hogy úgy szavazta meg a 2008-as ingatlancserét, hogy tudta, annak nincs jogi alapja. Mégis megalapozottan következtetett arra – így a táblabírósági indoklás –, hogy a csereügylettel az állami vagyonban kárt nem okoz, sőt, ellenkezőleg, a sukorói turisztikai projekt révén gyarapodást eredményez majd. Ezzel szemben a Legfőbb Ügyészség álláspontja az, hogy Tátrai Miklós nem az állam érdekeinek elsődlegességét, hanem a befektető érdekeit tartotta szem előtt a tranzakció során. Az elcserélt ingatlanok közötti kirívó értékkülönbözet miatt tisztában kellett lennie azzal, hogy az állami vagyon gyarapodásával reálisan nem számolhat – részletezte a szóvivő.
Érdemes felidézni, a nyomozati szakaszban még Gyurcsány Ferenc is gyanúsított volt, ám vádat nem emeltek ellene, noha a miniszterelnökként maga adott utasítást a Velencei-tó mellé tervezett vigalmi negyed megvalósítására, így a mostani per tárgyát képező kontraktus megkötésére. Az ügyészség szerint a telekcserével, amely révén a befektetők a sukorói ingatlanhoz jutottak volna, ám később a Kúria egy másik eljárásban semmisnek mondta ki a cserét, mintegy 1,3 milliárd forintos kár érte volna a magyar államot.