Jóval kevesebbet kell műtétekre várnunk

Érzékelhető eredményeket ért el az egészségügyi rendszer a várólisták csökkentésében: míg öt évvel ezelőtt a várólistákon összesen 70 170-en szerepeltek, 2018 végére ez a szám 28 245-re csökkent. Ezzel európai összehasonlításban is javultak a statisztikáink, egy szürkehályogműtétre itthon átlagosan negyvenöt nap a várakozási idő, Hollandiában 43,4, míg a sereghajtó Lengyelországban 484 nap.

Hatvan százalékkal csökkent a várólistán lévő betegek száma az elmúlt öt évben, a legkiemelkedőbb javulás a szürkehályogműtétek esetében tapasztalható: tizenöt ország között hazánkban a második legrövidebb a várakozási idő – derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának lapunkhoz eljuttatott összesítéséből. Kiemelték, 2012 júliusától 2018 végéig a kormány huszonhat milliárd forintnyi többletforrást biztosított a legrégebben várakozó betegek ellátására, a leghosszabb várakozási idővel rendelkező szolgáltatók számára.

Ismert, 2012-ben indult el itthon a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által működtetett Országos Intézményi Várólista Nyilvántartás, amely szerint a kórházaknak egy országos online rendszerben kell jelenteniük a várólistákat. A cél az volt, hogy valóban be lehessen tartani a sorrendiséget, össze lehessen hangolni a kapacitásokat és a szükségleteket térben és időben, illetve hogy hatékonyan monitorozzák az ellátást.

A várólista vezetését maguk az egészségügyi szolgáltatók végzik, a NEAK felügyeli a működést, ellenőrzi az adatokat. A programba bevonták a szürkehályog-, gerincstabilizáló, epekövesség miatti beavatkozásokat, a sérv-, térdprotézis-, csípőprotézis-, ortopédiai és nyitott szívműtéteket.
A humántárca felidézte azt is, hogy a döntéshozók által megfogalmazott és a szakma által megvalósíthatónak ítélt eredeti cél 2013-ban az volt, hogy a betegeknek nagyobb műtétek esetében se kelljen száznyolcvan napnál, a kisebb műtétek esetében pedig kilencven napnál többet várakozniuk. Azt írták, jelenleg országos szinten ezt a célt már jóval sikerült túlteljesíteni. A várakozók száma jelentősen, hatvan százalékkal csökkent, vagyis a rendszer indulásakor a várólistákon összesen 70 170-en szerepeltek, 2018 végére ez a szám 28 245-re csökkent.

A leghosszabb várakozási idővel rendelkező listák esetén is megfeleződött az az időtartam, amit a műtétre történő felvétel és a műtét időpontja között ténylegesen várakozással töltöttek a betegek, ezzel elértük az EU-országok átlagos szintjét. A 2018. évi országos adatok szerint a tizenhárom várólistacsoportnak több mint a felénél (vagyis hét lista esetén) egy hónapnál rövidebb a tényleges országos átlagos várakozás idő, és mindössze egy várólistán hosszabb a várakozási idő kilencven napnál. A legrövidebb átlagos érték nyolc, a leghosszabb 126 nap. Azt azonban leszögezték, hogy az egyes szolgáltatók átlaga, valamint egy-egy ellátás várakozási értéke ettől eltérő mértékű is lehet.
A legutóbbi OECD-adatok alapján a vizsgált országok között szürkehályogműtétekre kiemelten alacsony a várakozási idő, térd- és csípőműtétek esetén 2012-höz viszonyítva kevesebb mint a felére csökkent a várakozók száma, ami azt eredményezi, hogy nemzetközi mércével nézve az erős közép­mezőnybe kerültünk. Kiemelt figyelmet a hatvan napot meghaladó várakozási idővel rendelkező ellátások igényelnek. Magyarországon a 2014 és 2018 közötti időszakban a tervezhető, kötelező várólista alapján igénybe vehető, hatvan napot meghaladó tényleges várakozási idővel rendelkező ellátások esetében jelentősen – átlagosan negyvenhat százalékkal – mérséklődött a várakozási idő, miközben az érintett listákon az összes éves műtéti szám az időszakban átlagosan 14,4 százalékkal növekedett.

A tényleges várakozási idő csökkenése tavaly is folytatódott: legnagyobb mértékben 2014-hez viszonyítva a szürkehályog- mellett a térdprotézisműtétek esetén csökkent (majdnem ötven százalékkal), az ellátási esetszám pedig leginkább (mintegy huszonhárom százalékkal) a gerincstabilizáló, deformitást korrigáló műtétek esetén növekedett.

Az elmúlt többéves időszakban az egészségügyi kormányzat kiemelt figyelmet szentelt a hosszú várakozási idők miatti ellátási feszültségek megoldására – írta a humántárca. Ennek érdekében az országos, valós idejű várólistarendszer adataira támaszkodva jelentős – 2014 és 2018 között 22,2 milliárd forint – többletforrást biztosított a legrégebben várakozók, a leghosszabb várakozási idővel rendelkező műtétek ellátására az unió középmezőnyszintjének elérése érdekében. A program 2019-ben is folytatódik, hatmilliárd forintos keret biztosításával.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által közölt adatok szerint ma már kedvezőbb a helyzet akkor is, ha az OECD-országokkal hasonlítjuk össze az elért eredményeket. A szürkehályogműtétek tekintetében Magyarországon átlagosan negyvenöt nap a várakozási idő, a lista első helyén Hollandia áll, ott 43,4 napot, míg a sereghajtó Lengyelországban 484 napot kell várakozni. A csípőprotézisműtétek esetében amellett, hogy 162 nap helyett 88 nappal későbbre adnak műtéti időpontot, a tizenöt ország között a hatodik legjobb eredménnyel rendelkezik hazánk. A legmagasabb várakozási idő szintén Lengyelországban volt (144 nap), a legkedvezőbb eredményt Hollan­diában (50,5 nap) érték el. A térdprotézisműtéteknél negyvennyolc százalékos várakozásiidő-csökkenés mellett Magyarország a nyolcadik legjobb eredménnyel rendelkezik (126 nap). Összehasonlításképpen Lengyelországban 566 napot, Dá­niában 53 napot kellett erre a beavatkozásra várni.