Jóval kevesebb ülnökre lesz szükség

Várhatóan 2018-ban lép életbe a módosított eljárási kódex (Fotó: Varga Imre)

Csak katonai eljárásokban, valamint fiatalkorúak ügyeiben vehetnének részt ülnökök a büntető ítélkezésben az új büntetőeljárási törvény tervezete alapján. Az indoklás szerint ugyanis az „elmúlt évtizedek bírói gyakorlatának tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az ülnökrendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a laikus elemek részvétele a bíráskodásban a modern európai jogrendszerekben jelentős mértékben visszaszorult, helyüket csaknem teljes egészében a magasan képzett, professzionális szakbírák vették át”.

Egyes szakmai vélemények szerint azonban a fiatalkorúak elleni külön eljárásban indokolt lenne fenntartani az ülnökrendszert, azzal a változtatással, hogy a pedagógusok mellett lehetőséget kell biztosítani a gyermekvédelemben tapasztalatot szerzett szakemberek számára is a bírói tanács munkájában való részvételre. A várhatóan 2018-ban hatályba lépő új kódex kodifikálásában részt vevő Kónya István, a Kúria elnökhelyettese lapunknak hangsúlyozta, hogy senkinek nem sérülnek az alkotmányos jogai, ha a jövőben csak szakbírók ítélkeznek az eljárásokban. Idézte az alaptörvény huszonhetedik cikkelyét, amely szerint a „törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben”. Ez az alapelv nem sérül, hiszen az említett speciális esetekben megmarad az ülnökrendszer – hangsúlyozta Kónya. Felhívta egyúttal a figyelmet, hogy ülnökök büntetőügyekben eddig is csak járásbírósági és törvényszéki szinten vettek részt az ítélkezésben, a fellebbviteli eljárásokban kizárólag szakbírák jártak el.

Az ülnököket négy évre választják. A tavalyi választás során Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke által – a bíróságok javaslatai alapján – megállapított ülnöki létszám 4338 fő volt, ebből 4249 ülnököt választottak meg, ami kilencvenhat százalékos betöltöttséget jelent.