Jól teljesít a jogos védelem

A Fővárosi Törvényszéken egyetlen bíró sem jelezte az új Btk. tavaly júliusi hatályba lépése óta, hogy gondja adódott volna egy ilyen tényállás megítélésével, és Kónya István, a Kúria elnökhelyettese is ugyanerről számolt be. „Nincs tudomásunk arról, hogy felmerültek volna értelmezési problémák, pedig érdeklődtünk erről az alsóbb bíróságoknál” – mondta az elnökhelyettes.

Ismert, az új Btk. jelentősen kiterjesztette a jogtalan támadás elhárításának lehetőségét. Az aggodalmakat nem is a változtatás célja vagy háttere okozta, hanem az adott szituációk megítélése. A törvény szerint ugyanis olyan támadást lehet jogtalannak tekinteni, amelyet éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan követnek el. Ezen feltételek megléte vagy hiánya azonban az adott helyzetben nem mindig egyértelmű.

Kónya István emlékeztetett arra, a hatályba lépés után a Kúria a jogos védelem egységes bírósági értelmezése és alkalmazása érdekében jogegységi határozatot hozott. Az elnökhelyettes szerint a megfelelően működő „szűrőrendszerre” is visszavezethető, hogy nem okozott problémát a jelentősen módosított szabályozás. Ezek az ügyek ugyanis a legtöbb esetben el sem jutnak a bíróságokig, hiszen a nyomozhatóságoknak mérlegelés nélkül el kell utasítaniuk a vizsgálatot jogtalan támadás elhárítása esetén, akkor is, ha ennek mértékét a megtámadott ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi, vagy a támadó meghal.