Jól szervezett nemzetközi áfacsalások

A korrupció elleni küzdelemben a Legfőbb Ügyészség számos utóvizsgálatot folytatott és folytat azzal a céllal, hogy a gazdasági bűncselekményekkel okozott kár minél nagyobb arányban és mértékben térüljön meg a sértettek számára – áll Polt Péter legfőbb ügyész parlament elé kerülő beszámolójában. Az elemzésből kiderül, hogy a közélet tisztaságát sértő korrupciós cselekmények száma 2015-ben az ötödére csökkent 2014-hez képest, ám a látványosnak tűnő csökkenés elsősorban a 2014-ben kirobbant nyelvvizsga-visszaélések rendkívül nagy számával magyarázható inkább, semmint valamilyen szignifikáns változással.

A hivatali és a gazdasági vesztegetéseknél például gyökeresen ellentétes trendek figyelhetők meg: a hivatali visszaélések száma csaknem kétszázzal emelkedett 2015-ben, míg a regisztrált gazdasági vesztegetési ügyek száma az ötödére csökkent. A befolyással üzérkedés bűncselekményét – pontosabban annak megalapozott gyanúját – ötvenhárom esetben rögzítették, ugyanez a szám 2014-ben még meghaladta az ezernégyszázat. Itt a nagy eltérést elsősorban az okozza, hogy 2014-ben négy olyan kiemelt nagy ügyet regisztrált a vádhatóság, amelyben a bűncselekmények száma egyenként is többszázas tételt tett ki. A beszámoló azt is rögzíti, hogy a gazdasági bűncselekmények száma 2008 és 2011 között emelkedett, ezt követően 2014-ig csökkent (5970), 2015-ben azonban ismét nőtt (7710). Ez a bővülés nagyrészt az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalások nagymértékű növekedésével függött össze – ilyenből 2176 esetet regisztrált a bűnügyi statisztika.

A társadalomra leginkább veszélyesnek tartott gazdasági bűnözésben kiemelt szerepet tölt be a korábbi büntető törvénykönyvben adócsalásként, az újban már költségvetési csalásként regisztrált cselekmény. Ezek aránya nagyjából egyharmad a gazdasági bűncselekmények között, 2015-ben például 2154 ilyen bűncselekményre derült fény,  egy évvel korábban 2324 volt ez az adat. Meg kell jegyezni, hogy ebben a bűncselekmény-típusban a nyomozások nemcsak Magyarországra terjednek ki, hanem az európai közösség költségvetését és pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekre is. A legfőbb ügyész leszögezi: az ilyen típusú csalások egyre inkább magukban hordozzák a nagyfokú szervezettséget, s jellemzőjük a kiugróan magas, milliárdos kárérték, amely az Európai Unión belüli szabad árumozgás elvéből következő szabályok kijátszásából, tehát az áfacsalásokból származik. „A határon átnyúló jellegükből adódóan a felderítés sokszor rendkívül nehéz”, emiatt a tagállamok által felállított közös nyomozócsoportok megerősítése fontos feladat – hangsúlyozza Polt Péter.

A dokumentum kitér a pénzhamisításra is, amely 2015-ben szintén jelentősen növekedett, nyolcszázzal több ilyen bűncselekményt regisztráltak, mint egy évvel korábban. A csődbűncselekmények száma kismértékben (2014 – 270, 2015 – 293 feltárt eset) növekedett, mint az elemzés rögzíti, a „vagyon csalárd elvonása számos befektetőt károsított meg”. A pénzmosás visszaszorítása és a vagyonvisszaszerzés logikai egységet alkot az ügyészség tevékenységében – fogalmazott beszámolójában a legfőbb ügyész.