Belföld
Jöhet a parlamenti döntés
A referendum tartalmát az AB nem vizsgálhatja
Törvényi kötelezettségének megfelelően tegnap levélben tájékoztatta Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke arról, hogy a Kúria helybenhagyta a kormány által benyújtott népszavazásról szóló NVB határozatot és a bírósági döntés a Magyar Közlönyben is megjelent.
A szabályok szerint a házelnök a tájékoztatás kézhezvételét követő legközelebbi ülésnapon bejelenti a népszavazási kezdeményezést a parlamentben, amelynek harminc napon belül kell döntenie a népszavazás elrendeléséről. Az Országgyűlés egyszerű többséggel dönt a kérdésben. A parlament határozatát még az Alkotmánybíróságon (AB) meg lehet támadni, ám ez már nem érintheti a kérdés tartalmát. Az AB csak azt vizsgálhatja, hogy az aláírásgyűjtő ív hitelesítése és a népszavazás elrendelése között bekövetkezett-e olyan lényeges változás, amely érdemben befolyásolhatná az NVB és a Kúria döntését. A parlament határozatáról a házelnök tájékoztatja a köztársasági elnököt, aki kitűzi a referendum napját úgy, hogy az a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen.
A Kúria keddi döntését a kormánypártok üdvözölték, míg egyes ellenzéki pártok élesen bírálták. Tegnap négy szervezet, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital is közös közleményben kritizálta a Kúriát, amiért elutasította a kezdeményezéssel szembeni jogorvoslatokat. Álláspontjuk szerint a kormány egy olyan, a népszavazásra alkalmatlan kérdést akar feltenni, amely alkotmányellenes, nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe és nem felel meg az egyértelműség követelményének. A tervezett népszavazás nem szolgálhatja a népakarat kifejeződését, legfeljebb a kormány politikai céljait – írták közleményükben.
A szabályok szerint a házelnök a tájékoztatás kézhezvételét követő legközelebbi ülésnapon bejelenti a népszavazási kezdeményezést a parlamentben, amelynek harminc napon belül kell döntenie a népszavazás elrendeléséről. Az Országgyűlés egyszerű többséggel dönt a kérdésben. A parlament határozatát még az Alkotmánybíróságon (AB) meg lehet támadni, ám ez már nem érintheti a kérdés tartalmát. Az AB csak azt vizsgálhatja, hogy az aláírásgyűjtő ív hitelesítése és a népszavazás elrendelése között bekövetkezett-e olyan lényeges változás, amely érdemben befolyásolhatná az NVB és a Kúria döntését. A parlament határozatáról a házelnök tájékoztatja a köztársasági elnököt, aki kitűzi a referendum napját úgy, hogy az a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen.
A Kúria keddi döntését a kormánypártok üdvözölték, míg egyes ellenzéki pártok élesen bírálták. Tegnap négy szervezet, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital is közös közleményben kritizálta a Kúriát, amiért elutasította a kezdeményezéssel szembeni jogorvoslatokat. Álláspontjuk szerint a kormány egy olyan, a népszavazásra alkalmatlan kérdést akar feltenni, amely alkotmányellenes, nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe és nem felel meg az egyértelműség követelményének. A tervezett népszavazás nem szolgálhatja a népakarat kifejeződését, legfeljebb a kormány politikai céljait – írták közleményükben.