„Jogszerű lesz a kvótaellenes népszavazás”

Trócsányi László és Kósa Lajos (Fotók: MTI - Soós Lajos, Hegedüs Róbert)

Csak a Fidesz, a KDNP és a Jobbik volt jelen tegnap azon az ötpártinak hirdetett egyeztetésen, amelynek témája a kötelező betelepítési kvóta ellen a kormány által kezdeményezett népszavazás volt. Az egyeztetés után Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője elmondta a kvóta kérdésével kapcsolatban, nem lehet elvonni a magyar emberek véleményalkotási jogát. A magyar választók és országgyűlési képviselők akarata ellenére, az ő megkérdezésük nélkül senkinek nincs joga ahhoz, hogy általunk nem ismert, nem ellenőrzött, ismeretlen szándékú embercsoportokat kényszerrel betelepítsen az ország területére. Megjegyezte, a szocialisták mégis a kötelező kvóta mellett vannak. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke kijelentéséről – „népszavazást tartani arról, hogy befogadjanak-e 1294 embert, önmagáért beszél” – Kósa azt mondta: Schulz rosszul ítéli meg a kérdést, ez a magyar szuverenitásról szól.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel megerősítette, támogathatónak tartják a referendumot, de továbbra is úgy vélik, nem pusztán a kötelező kvótáról, hanem minden „kvótaszerű megoldásról”, így a visszatoloncolásról és relokációról is meg kellene kérdezni a választók véleményét.

Trócsányi László igazságügyi miniszter igazságosnak és jogszerűnek nevezte a kormány kezdeményezését, hangsúlyozva, a népszavazás a legerősebb eszköz, erősebb legitimációt jelent, mint a parlamenti. Felhívta figyelmet: több példa is van arra, hogy valamely uniós kérdésről népszavazást tartanak egy tagországban. Aláhúzta, a sajtóban megjelent véleményekkel szemben lehet népszavazást tartani ilyen kérdésről, az uniós jog ugyanis nem azonos a nemzetközi joggal, ezt az Alkotmánybíróság is kimondta már. Minden tagállam, így hazánk is külön kezeli a kettőt – mondta a tárcavezető.

Kitért arra is, míg a tagállamok egyes témákban lemondtak az önálló döntés jogáról, a biztonsággal és szabadsággal összefüggő jog megosztott, azaz a tagállamoknak is maradt döntési kompetenciájuk. Trócsányi szerint az Európai Unió nem kapott olyan hatáskört, hogy bármely országba embereket telepítsen be. Itt egy lopakodó hatáskörelvonásról van szó. Úgy látja, a benyújtott kérdés egyértelmű a választók és a jogalkotók számára is. Ha a választók elutasítják a kvótát, az Országgyűlésnek törvényt kell alkotnia arról, milyen feltételekkel és módon dönt a befogadási kötelezettségvállaláshoz történő hozzájárulásról. Ha az igenek győznek, akkor viszont olyan törvényt kell alkotni, amely hozzájárulást ad a betelepítési kvóta előírásainak uniós hatáskörbe telepítéséhez. A miniszter kérdésünkre elmondta, a parlament akkor is jogot alkot, ha érvénytelen lesz a referendum, ebben az esetben saját hatáskörben.

A tárcavezető és Kósa Lajos is méltatlannak nevezte a Nemzeti Választási Irodánál a boltzáras beadványok kapcsán történteket, közölve, várják a Nemzeti Választási Bizottság javaslatait a népszavazási szabályok módosítására. Tegnap a bizottság érdemi vizsgálatra alkalmatlannak tartotta és ezért elutasította Lukács Zoltán MSZP-s politikus kifogását.

Elsöprő többség utasítja el a betelepítést

A Századvég Alapítvány gyorsfelmérése szerint a felnőtt népesség 84 százaléka elutasítja a kötelező betelepítési kvótát, szinte nincs olyan társadalmi vagy korcsoport, amelyben az igennel szavazók lennének többségben. A kvóta mellett a megkérdezettek tizede szavazna, a lakosság hat százaléka pedig nem tud dönteni. A Fidesz–KDNP szavazói körében a kvóta elutasítása 97, a Jobbik esetében 89, az MSZP-nél 56 százalékos. Sőt, még a DK választóinak 49 százaléka sem támogatja a kötelező kvótát – 46 százalékuk igen –, az LMP-szavazóknak pedig az 51 százaléka mondana nemet. A témában megszólalt tegnap Navracsics Tibor oktatásért is felelős uniós biztos is, aki elmondta: egyelőre „mérsékelt sikerrel” működik az áthelyezési mechanizmus, ám ez nem csak az Európai Bizottságon múlik. Hozzátette, a tagállamoknak kellene a bevándorlók áthelyezéséről szóló megállapodásban szereplő kvótáknak eleget tenniük, és a bevándorlóknak is együtt kellene működniük ebben, de egy részük azonnal más országba megy, így emiatt további bonyodalmak várhatók. Hangsúlyozta: minden tagállam maga dönti el, a jogrendszerén múlik, hogy milyen kérdésben lehet referendumot tartani és milyenben nem. Az Európai Bizottság megvárja ezt a vitát, és az eredményt is tudomásul veszi, ha lesz népszavazás. Eközben az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, az UNHCR aggodalmát fejezte ki a kvótaellenes népszavazással kapcsolatban, mondván, az szembemegy az európai értékekkel.

Megkérdeztük
Diktátumok helyett önkéntesség

Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök: Természetesen elmegyek, és nemmel fogok szavazni. Az általam képviselt közösség jelentős anyagi támogatást nyújt a leginkább rászorulóknak, most éppen tízmillió forintos nagyságrendben a Szíriában élő keresztényeknek, és valódi menekülteknek kész segítséget nyújtani itthon is. Azt azonban, hogy kik a valóban rászorulók, hányan vannak és honnan érkezzenek, nem az Európai Unió magukat ismételten nevetségessé tevő, és a migrációs hullám kezelésére teljesen alkalmatlannak bizonyuló vélt döntéshozóinak a valósággal köszönőviszonyban sem lévő diktátumaiból óhajtjuk kiolvasni. (KD)