Jogosulatlan versenyelőny és korrupció

Demszky Gábor az alagútban. Az elején is látta a fényt (Fotó: Hegedüs Róbert)

Részleteket szivárogtatott ki a Figyelő című hetilap az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentéséből, amelyben a 4-es metró beruházásának szabálytalanságait vizsgálta. A dokumentum fő számait korábban Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára ismertette: a szabálytalan szerződések 272,8 milliárd forintos állományt tesznek ki, amelyből csaknem százhatvanhétmilliárd forintot elcsaltak. Ezen belül az unió 76,6 milliárdot követelhet vissza az előzetes becslések szerint.

A kiszivárogtatott részletek szerint a 4-es metró beruházásának legproblémásabb pontja, hogy nem volt fővállalkozója. Az OLAF megállapítása alapján a BKV Zrt.-nél – amely a DBR Metró Projektigazgatóságon keresztül az egész projekt felelőse volt – nem állt rendelkezésre a megvalósításhoz és a munkák összehangolásához szükséges szakértelem, ez folyamatos késésekhez és a költségek drasztikus emelkedéséhez vezetett, ami konkrét törvénysértésre utal.

A jelentés hatvan szerződéssel kapcsolatban tárt fel szabálytalanságokat, az okozott kár kilencvenhat százaléka öt kontraktushoz kapcsolódik. Ebben érintett egyrészt a Siemens, amelynek bennfentes információi lehettek, ezáltal jogosulatlan versenyelőnyhöz jutott, így az ehhez kapcsolódó uniós támogatás egészét visszakérik – az érintett szerződéseket az áramellátás és vonatvezérlő rendszerek kiépítésére kötötték 31,7 milliárd forint értékben. Az Alstomnál is bennfentes információkra és jogosulatlan versenyelőnyre hivatkoznak, és a metrókocsik szállítására kötött megállapodás teljes összegét követelik, 22,9 milliárdot.

Az öt károkozó szerződés között szerepel a BAMCO-konzorciummal (Vinci CGP, Strabag, Hídépítő Zrt.) aláírt dokumentum, amely alagútépítésre vonatkozott, hatvankétmilliárd forint értékben. Ebben az esetben jogszerűtlen tendergyőzelemre hivatkoznak, és nyolcmilliárd forint támogatást kérnek vissza. A Swietelsky Kft. is érintett, amely az állomások belső építéséért felelt negyvenmilliárd forint értékben, ebből 7,6 milliárd járna vissza az uniónak az OLAF szerint. Végül a Strabag-Hídépítő Zrt.-vel kötött megállapodás, 3,7 milliárdos értékben, a Baross téri állomás szerkezetépítésére. Itt a hivatal közbeszerzési szabálytalanságokat észlelt, emiatt két és fél milliárdnyi támogatást kér vissza. Két szerződéssel kapcsolatban konkrét megvesztegetési összegről van szó: az egyik az Alstomot érinti, ahol kétmilliárd forint kenőpénzt fizethettek ki, de ugyanennyi korrupciós pénzt említ a dokumentum a Swietelsky-szerződés esetében is.

Az OLAF 116 millió forintos visszafizetést javasol a BKK Közút műszaki ellenőri szerződése miatt. Ez az egy szerződés datálódott Tarlós István főpolgármesterségének idejére.

„Ha Gyurcsány Ferenc valóban börtönben akarja látni a metróberuházás rablóit, akkor árulja el, hogy ő mit tud róla, hogy az MSZP–SZDSZ-kormányzás alatt kik voltak benne és mennyi pénzt tettek zsebre” – írta tegnapi közleményében a Fidesz.

Nem aggályos

Lapunk érdeklődésére, hogy a jelentés kiszivárogtatása nem vet-e fel adatvédelmi aggályokat, Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke emlékeztetett, hogy az OLAF a magyar hatóságokra bízta, közzéteszik-e a dokumentumot. A jelentés nyilvánosságra hozása nem számít bűncselekménynek, sőt, mivel közérdekű adatokról van szó, álláspontom szerint nyilvánosságra is kell őket hozni – szögezte le Péterfalvi. Hozzátette: „Ez legfeljebb az ügyészségi nyomozás érdekeit sérthetné, de erre vonatkozó kérdésemre nem kaptam választ a legfőbb ügyésztől.” (BR)