Jogi védelem alatt a szimbólumok

A miniszter ezzel együtt jogosnak nevezte Rogán Antal felvetését, mivel a Ptk.-ban ugyan van egy erre vonatkozó cikkely, de ez nem él a gyakorlatban, a tényállás alapján még egyetlen pert sem indítottak. Szükséges megvizsgálni, hogy ezt a jogintézményt miért nem alkalmazzák – tette hozzá Trócsányi, aki példaértékűnek és fontosnak nevezte a helyzet elemzését.

A tárcavezető bejelentette azt is, hogy a kormány elfogadta az új polgári perrendtartás koncepcióját. Az új eljárásjogi kódex koncepciója támaszkodik a hagyomány ma is használható elemeire, ugyanakkor a modernitás követelményeinek is meg kíván felelni – mondta Trócsányi. A kormány által egyhangúlag támogatott koncepció egyik legfontosabb alapelve a perhatékonyság, amelyet az eljárások megosztása is szolgál. A perelőkészítő szakaszban a bíró tisztázza és rögzíti, mi is a felek álláspontja, illetve milyen bizonyítékokat kívánnak felhasználni a perben, ezen pedig az eljárás későbbi szakaszában már csak kivételesen lehet változtatni, hogy ezzel is gátolják a rosszhiszemű, perelhúzó magatartást. Megújítják a kollektív igényérvényesítés, a csoportos perindítás szabályait is, amely lehetőséget biztosít a hasonló jellegű, egyéni, kisebb összegű követelések összevonására.

A Kúria előtt folyó rendkívüli perorvoslatok kapcsán Trócsányi kiemelte: a felülvizsgálati eljárásba egy olyan szűrőrendszert építenek be, amelynek segítségével a legfelsőbb bírói fórum gondoskodhat arról, hogy csak a valóban érdemes jogviták kerüljenek ilyen szintre. A miniszter elmondta, hogy egy társadalmi vita után az eljárási kódexet tartalmazó törvényjavaslat 2016 második felében kerülhet a parlament elé, az Országgyűlés pedig a tervek szerint 2017-ben szavazhat róla.