Jogi anomáliák a hálapénz büntetése körül

A kórházak dönthetik el, hogy mit engednek meg az orvosoknak (képünk illusztráció) (Fotó: Hegedüs Róbert)
Az orvosi hálapénz büntethetősége az elmúlt két évben sajátos jogértelmezésen ment keresztül, és számos ellentmondást hozott felszínre – mondta a napokban Sinku Pál, a Legfőbb Ügyészség tanácsosa egy konferencián. Előadásában rámutatott, hogy a helyzetet bonyolította a munka törvénykönyvének módosítása, amely újraszabályozta a paraszolvencia témakörét. Az orvosok esetében – a munka törvénykönyve felhatalmazása alapján – a munkáltató egészségügyi intézmény rendelkezésén múlik jelenleg, hogy utólag elfogadhatnak-e hálapénzt. Ez viszont jogbizonytalanságot jelent – fejtette ki előadásában a legfőbb ügyészségi tanácsos –, hiszen a munkáltató engedélye az egyik kórházban nem teszi jogtalanná a hálapénz utólagos elfogadását, máshol azonban ezt tiltják, ezért jogtalan.

Nem csupán ez okozott bonyodalmakat a gyakorlatban, hanem az is, hogy az új büntető törvénykönyv (Btk.) hatályba lépésével a hálapénz elfogadása nem minősül külön bűncselekménynek. A Btk. úgynevezett passzív gazdasági vesztegetésként értékeli, ha valaki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja. A problémát a hálapénzzel összefüggésben az okozza, hogy az új Btk.-ban a passzív gazdasági vesztegetésnek már nem tényállási eleme a kötelességszegés, így azon múlik, hogy bűncselekménynek minősül-e az előny elfogadása, hogy az egyáltalán jogtalan, vagy sem. A hálapénz akkor törvényes, ha azt a beteg vagy hozzátartozója önkéntesen és utólag adja az orvosnak. Ettől el kell különíteni az előre kért „jutalmat” és előre felajánlott előnyöket a szolgáltatás kapcsán. Ha valaki orvosként előre kéri az előnyt, és ettől teszi függővé a szolgáltatás nyújtását, a korábbi és a jelenlegi Btk. alapján is bűncselekményt, vesztegetést követ el.

Az önkéntesség és az utólagosság persze nem elégséges, csupán szükséges feltétele a törvényes hálának, hiszen a munka törvénykönyve alapján a munkáltató engedélyéhez kötött a hálapénz elfogadása. Ha az orvos rendelkezik a munkáltató engedélyével, az előny nyújtása pedig nem minősül kötelességszegésnek, akkor az előny nem lehet jogtalan – magyarázta előadásában Sinku Pál. Ennek tükrében a jogalkotónak kell eldöntenie azt, hogy a hálapénz büntetőjogi tényállás maradjon-e, vagy sem. Mindezeket figyelembe véve kezdeményezett jogszabály-módosítást az ügyészség – mondta lapunknak Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője.