Belföld
Jogerősen bűnös Dávid és Herényi
Az MDF volt vezetői a törvénytelenség „talajára tévedtek” a bíróság szerint
Egy nap alatt határozatot hozott a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék Dávid Ibolya és Herényi Károly büntetőperében, amelyben az MDF volt elnökét és frakcióvezetőjét az ügyészség kényszerítéssel vádolta. A vádhatóság szerint 2008 őszén Dávidék a titkosszolgálat által lehallgatott telefonbeszélgetések nyilvánosságra hozatalával fenyegették meg Almássy Kornélt, aki ennek hatására visszalépett az elnökjelöltségtől. A vádlottak úgy vélték, Almássy és támogatói nemtelen eszközökkel próbálták volna megszerezni a hatalmat.
Az UD Zrt.-ügyként is elhíresült per még hét évvel ezelőtt kezdődött, személyes adattal visszaélés vádjával, de az abban született elsőfokú ítéletet másodfokon hatályon kívül helyezték, majd a megismételt eljárásban Herényiék ügyét különválasztották az eredetileg szintén ebben az ügyben vád alá helyezett Szilvásy György volt titokminiszter perétől.
Az új elsőfokú eljárásban a Pesti Központi Kerületi Bíróság bűnösek mondta ki az MDF egykori vezetőit társtettesként elkövetett kényszerítésben, és megrovásban részesítette őket. Az indoklás szerint Dávid fenyegetőzése a hangfelvételek nyilvánosságra hozatalával az ő pártelnökké való újraválasztását szolgálta, miközben arra kényszerítette Almássyt, hogy lépjen vissza a jelöltségtől.
A tegnapi tárgyaláson az elsőrendű vádlott, Dávid Ibolya nem jelent meg, ám ez nem jelentette akadályát a másodfokú eljárás lefolytatásának. Bizonyítási indítvány híján az ügyész mondta el röviden perbeszédét, amelyben megalapozottnak nevezte az első fokon megállapított tényállást, ugyanakkor a büntetés pénzbírságra való súlyosbítását kérte. Zamecsnik Péter és Helmeczy László, a két vádlott jogi képviselője ezzel szemben hibásnak tartotta az elsőfokú ítéletet, és mindketten hangsúlyozták, hogy nem azok ülnek a vádlottak padján, akiknek kellene. Szerintük éppen védenceik az áldozatok. Vitatták azt is, hogy Almássyt érdeksérelem érte volna. Mindkét ügyvéd védence felmentését kérte. Az utolsó szó jogán Herényi politikailag motivált koncepciós eljárásnak nevezte a pert. Mindezek után a Fővárosi Törvényszék ki is hirdette az ítéletet, amelyben helybenhagyta az elsőfokú, elmarasztaló döntést, mindössze a bűnügyi költségek vádlottakra jutó részét csökkentette.
Az indoklás szerint első fokon nem történt eljárási szabálysértés, a tényállás túlnyomó részt megalapozott volt, és a bíróság eleget tett indoklási kötelezettségének. Ficsor Mihályné bíró hangsúlyozta: nem az a baj, hogy Dávidék a nyilvánossághoz fordultak az őket ért sérelem miatt, az viszont nem megengedett, hogy a jogsérelmet arra is felhasználják, hogy a saját személyes érdekeiket is érvényesítsék. Ez ugyanis büntetőjogi következményekkel jár, a bíróság szerint pedig ebben az esetben a vádlottak a jogellenesség talajára tévedtek.
Herényi a jogerős döntés után azt mondta, hogy az ítéletnek semmi köze az igazsághoz, és nem azokat büntették meg, akiket kellett volna.