Jogászkodással védekezett Kovács Béla a kémügyben

Nem tett panaszt Kovács Béla, a Jobbik európai parlamenti képviselője, miután a múlt héten ismertették vele a költségvetési csalásról szól gyanút négy fiktív gyakornoki szerződéssel kapcsolatosan a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF). Ugyanakkor korábban, amikor az Európai Unió intézményeivel szembeni kémkedés gyanúját közölték vele, azzal szemben panasszal élt. A jobbikos képviselő ügyvédje a sajtóban azt nyilatkozta, megalapozatlannak tartják a gyanúsítást, mivel az érintett cselekmények idején a magyar büntető törvénykönyv (Btk.) még nem tartalmazta ezt a tényállást, az Országgyűlés csak később módosította a jogszabályt, s emelte abba bele az unió intézményeivel szembeni kémkedés szankcionálását.

Ennek kapcsán Simon Richárd, a KNYF szóvivője lapunk kérdésére közölte, a vádhatóság nem osztotta és nem osztja ezt az álláspontot, s a Legfőbb Ügyészség szakmai véleményével egyezően utasította el Kovács Béla panaszát a büntetőeljárásban. Részletesebb tájékoztatást kérve kerestük meg a KNYF-et, amelytől azt a választ kaptuk, hogy Kovács Bélát 2015. december 4. napján hallgatta ki gyanúsítottként a Központi Nyomozó Főügyészség, s Kovács a gyanúsítás ellen bejelentett panaszát a Legfőbb Ügyészség 2015. december 11-én utasította el. „Ennél részletesebb tájékoztatást a nyomozás érdekeire tekintettel nem kívánunk adni” – közölte lapunkkal.

A vádhatóság szerint megalapozott a gyanú, hogy Kovács Béla Oroszország számára kémkedik az Európai Parlamentben, illetve konspirált kapcsolatot tart fenn orosz diplomatákkal. A jobbikos politikus korábban és múlt heti kihallgatása után is – amely a költségvetési csalással kapcsolatos ügyben történt – tagadta a kémvádat, azt mondta, parlamenti tisztségéből adódóan rendszeresen találkozott diplomatákkal, ám ezek a találkozók nem voltak konspiratívak. Azt pedig nem tudja, hogy a diplomaták között ki kém és ki nem, mivel „nincs a homlokukra írva”.

Az sem kizárt egyébként, hogy további részleteket nem fogunk megtudni, mivel az ügy iratait – nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva – negyvennégy évre titkosították. A főügyészség lapunkkal azt közölte, hogy a nyomozást, amelynek határideje decemberben jár le, még az idén lezárhatják mind a kémkedés, mind pedig a költségvetési csalás ügyében.