Jogállamiság, identitás, hatékonyság

Önálló igazságügyi politikát akarnak kialakítani (Fotó: Hegedüs Róbert)

A rendezvényen Trócsányi László igazságügyi miniszter felelevenítette a kormányzatok elmúlt negyedszázados igazságügy-politikáját, kitérve a jogállam megteremtésére, az 1994 és 1998 közötti „elvetélt alkotmányozás időszakára”, az uniós jogharmonizációra és a 2010–2014 közötti munkára: az alaptörvény, az új polgári törvénykönyv és büntető törvénykönyv megalkotására. Rátérve a mostani helyzetre kijelentette: a 2014-es választások után felálló minisztérium önálló igazságügyi politikát akar kialakítani. Ennek három alapeleme a jogállamiság, az európai értékek és a magyar alkotmányos identitás megőrzése. Úgy vélte, tárcájának kiemelkedő szerepet kell kapnia a jogalkotásban, és arra kell törekednie, hogy a jogi jellegű törvények előkészítése ebben a minisztériumban történjék. Ha pedig ez más más tárcánál zajlik, akkor nekik véleményezési joguk legyen a tervezeteknél. A legfontosabb feladatunk, hogy az alaptörvény kultúrája hassa át a jogrendszert és az igazságszolgáltatást – szögezte le a miniszter, hozzátéve, hogy mindennek összhangban kell lennie az európai értékekkel. Az igazságszolgáltatásba vetett bizalom akkor erősödik, ha sikerül megmutatnunk, hogy a hatékonyság és a jogállami garanciák nem egymás ellen, hanem egymást erősítve tudnak érvényesülni – szögezte le Trócsányi, aki szerint ez volt a rendszerváltás álma, és ez határozza meg jövőképünket is.

Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (AB) elnöke az általa vezetett testület elmúlt huszonöt éve kapcsán felhívta a figyelmet: úgy kellett megteremteni az intézményt, hogy az alkotmánybíráskodásnak a rendszerváltás előtt nem volt Magyarországon hagyománya. A Paczolay által az AB hőskorszakának nevezett kilencvenes évek elején a testület szerinte meghatározó szerepet töltött be az átalakulásban, és jelentős nemzetközi megbecsülést vívott ki magának. Később a „rutin” évei következtek, majd 2010-től a „túlélés időszaka”. Paczolay öt pontban foglalta össze az elmúlt huszonöt év tanulságait, így először is azt, hogy előzmények nélküli intézmény jutott fontos szerephez, és ezt a pozícióját meg is őrizte. Másrészt az intézmény alapvetően befolyásolta az új jogrendszer kialakulását a 90-es évek elején, és bevezette a magyar politikába az európai alkotmányos kultúrát. A negyedik, hogy mindenkor értéktartalmú mércét jelentett, és végül ötödikként folytonosságot teremtett az emberek számára a régi és az új jogrend között.

Szabó Máté volt alapjogi biztos a civil mozgalmakat és tiltakozásokat elemezte, külön kiemelve a múlt héten lezajlott, internetadó elleni tüntetéseket, mint bizonyítékot arra, hogy aktív civil társadalomban élünk. Bár ez a civil társadalom fragmentált, differenciált, ez mégsem baj, hiszen pluralizmust akartunk – fejtegette a volt ombudsman. Szabó szerint a rendszerváltás idején proaktív tiltakozások voltak, azonban ezek ma már reaktívak. Szabó Máté az elmúlt huszonöt év tiltakozásai közül kiemelte az 1990-es taxisblokádot és a 2006 őszi, az erőszakmentességgel szakító tiltakozásokat.