Belföld
Jó irányba tart a főváros
Az adóhatóság hajthatja be az elmaradt regisztrációs hozzájárulásokat a nem fizetővállalkozásokon, ezt kezdeményezi a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara
– Igen mozgalmas volt a kamara elmúlt néhány éve, júniusi hivatalba lépésekor egyebek mellett a törvényes működés helyreállítását ígérte. Sikerült?
– Kezdünk a végére érni. A társadalmi vezetésben akkora volt a létszámhiány, hogy a nagyobb változásokat megszavazni sem lehetett nyugodt lelkiismerettel. A legutóbbi küldöttgyűlésen végre teljesen demokratikus módon nyert megerősítést az irányvonal, melynek mentén elindultunk. Rendeződött az alapszabály ügye is.
– Szintén cél volt a tagság bővítése.
– Csupán négy hónapja vagyok elnök, de már elkezdett nőni a létszám, egyes tagozatoknál kifejezetten jelentős mértékben. És komoly vállalatok is megjelentek, akik újból tárgyalópartnernek tekintenek bennünket. Elkezdtük az együttműködést a főváros nagy cégeivel is, folyamatosan keressük fel őket. Ugyanakkor van még hová fejlődni: Budapesten háromszázezer vállalkozás létezik, nekünk nincs négyezer tagunk. A célkitűzés hosszabb távon a tízezres szám.
– Mivel csábítják a potenciális csatlakozókat?
– El kell választani egymástól a kis- és közepes vállalkozásokat, valamint a nagyobb cégeket. Másféle szolgáltatást igényelnek. Az előbbieknek például ingyenes, az adózástól a hétköznapi élethez kapcsolódó segítséget tartalmazó csomagokat vagy például – akár nemzetközi – vásári megjelenéseket biztosítunk. Itt már szélesítettük a palettát. A nagyobbakat inkább az érdekli, milyen irányba tudjuk terelni a gazdaságpolitikát, a meghatározó folyamatokat. Ha egyeznek az elképzeléseink, szívesebben kötődnek a kamarához. Fontos, hogy ezt a testületet mint érdekérvényesítő eszközt, minden érintett magáénak érezze. A kamara nem önmagáért van. Ezért napi kapcsolat kell a szereplőkkel, ott kell lennünk a vállalkozások és a kormányzat között, artikulálva a különböző igényeket és javaslatokat.
– Régi téma az úgynevezett regisztrációs hozzájárulás, avagy a kamarának fizetendő évi ötezer forint. Behajtják a tartozásokat?
– Tisztázzuk: az adó módjára behajtható kötelezettséget nem mi találtuk ki, törvény született róla, vagyis nem engedhetjük el. Ehhez nincs jogunk. Ráadásul a mindennapi működéshez, illetve közfeladataink ellátásához van szükségünk erre a forrásra. Az éves mérlegben szerepeltetnünk kell a kinnlevőségeinket, a kamara pedig 2012 óta simán benyelte, hogy ezen a címen jelentős összegeket nem hajtott be. Márpedig ez végeredményben ráfizetést jelent a teljes budapesti kamarának. Tavaly kétszázmillió volt a veszteségünk, továbbá négyszázmilliós céltartalékot kellett képeznünk, hosszú távon ez elviselhetetlen.
– Mit lépnek?
– Egy udvarias levéllel kezdtük a tartozók felé, felsorolva, milyen szolgáltatásaink vannak, és miket tervezünk még. Ennek hatására mintegy száznegyvenmillió érkezett be a kasszába, ám ebben korábbi évekbeli adósságok is vannak. Azok esetében, akik nem reagáltak, a jövő héten adjuk be az első csomagot a behajtásra az adóhatóságnak. Rendnek kell lennie a pénzügyekben, ráadásul nemcsak a saját, hanem a területi és az országos kamara érdekeit is figyelembe kell vennünk. Ha túl leszünk ezen a folyamaton, remélem, helyreáll a fizetési morál. Ezzel párhuzamosan az adatbázisunkat is letisztázzuk, hogy mindig képben legyünk azzal kapcsolatban, pontosan hány cég tevékenykedik éppen. Emellett szeretnénk erősíteni a partnerségi kapcsolatokat a velünk szomszédos országokkal a kölcsönös kereskedelmi előnyök kiaknázása érdekében. Van tehát dolgunk bőven.
– Nemrég Fürjes Balázs államtitkár jelentette be, számítanak a kamara javaslataira is a Budapesti Fejlesztési Terv kidolgozásában. Élnek a lehetőséggel?
– Teljes mértékben azonosulunk a kormányzati megközelítéssel, amelyet az államtitkár vázolt a küldöttgyűlésünkön. Jó az irány, állunk a közös munka elé. A kamarának újra van ereje ahhoz, hogy legyen külön gazdaságpolitikai és energetikai bizottsága, továbbá az önkormányzati kapcsolatok ápolására alkalmas kollégiuma. Van véleményünk, jelentős szürkeállomány áll a rendelkezésünkre, így hozzá tudunk járulni a stratégiai célok meghatározásához, ide tartozik mindenekelőtt az adózási rendszer vagy az oktatás területe. Úgy vélem, erősíteni kellene az állam szerepét a piacképes, új értékek előállításánál, vagyis a termelőszektorban, és nem hiszek abban, hogy egy ország kizárólag szolgáltatásból megélhet. Talán a képzési rendszer erősítését látjuk most a legsürgetőbb teendőnek, több és jobb iskola kell, továbbá innováció, innováció és innováció.
– Hogyan zajlik majd a közös munka a formálódó budapesti fejlesztések tekintetében?
– Amikor Tarlós István először lett főpolgármester, jómagam is tevékenykedtem tanácsadóként a fővárosnál. Szeretnénk, ha valóban idegenforgalmi központ lenne ez a folyamatosan fejlődő, csodálatos város. A romkocsmák helyett egyre inkább a minőségi turisztikai szolgáltatásokra helyezve hangsúlyt. Tapasztalataim szerint csak azok a városok sikeresek az idegenforgalom területén, ahol a belső részeken biztosítják a zökkenőmentes, több órás séta lehetőségét, teljes szolgáltatási palettával. Megtartanánk eközben persze az ipari potenciált is, esetleg több kutatóintézettel és egyetemmel.
– Most zajlanak a kamarai napok. Miről szól ez az esemény?
– Kicsit felidézzük a múltat, áttekintjük a helyzetünket, díjazzuk az arra méltókat, de javaslatokat is megfogalmazunk. Ez a mi ünnepünk, ám több is annál: a párbeszéd helye partnereinkkel és támogatóinkkal. A Hungexpón tartja nagy rendezvényét az ipari és a kereskedelmi tagozat a forró témákat érintő kerekasztalokkal, konferenciákkal, fórumokkal.
– Lesz újra Taxi Expo is. Van elképzelése a kamarának a beszámolók szerint egyre erőszakosabb hiénák elleni hatékonyabb fellépés érdekében?
– Igen. Feltétlenül össze kellene hangolni a különböző szabályozásokat és ellenőrzéseket, az erről szóló javaslatunkból, amelyet most tisztázunk le, reményeink szerint jogszabályi változás is lehet. Az első ilyen expót egyébként tavaly tartottuk, terveink szerint jövőre már V4-es szinten tartjuk meg az eseményt. Országosan nagyjából tízezren dolgoznak ezen a területen, és mostanra számos előrelépés történt. A fővárosban azért is kiemelten fontos, hogy még rendezettebb legyen a szabályozás, mert a külföldiek jórészt a taxisokkal találkoznak először, amikor Magyarországra érnek. Számít az első benyomás.
– Még egy konkrétum: közeleg a lakásáfa visszaemelése. Ezzel kapcsolatban van javaslatuk?
– Egy kompenzációs csomagot dolgozott ki az építőipari alosztályunk, ennek ismertetésére is sor kerül hamarosan. Mindenképp fenn kell tartani azt a kapacitást, amit az elmúlt években sikerült elérni, ráadásul az ágazat előtt olyan jelentős kihívás is tornyosul, mint a kormányzati elképzelések szerint negyvenszázalékos hazai beszállítói részvétellel épülő Paks II.