Jelentős többlet az E-Alapban

Beruháznak a gyógyításba (képünk illusztráció) (Fotó: Varga Imre)

Nemzeti össztermék arányban mérhető az egészségügyi kassza idei és jövő évi számai közötti különbség: az ágazat büdzséje 2017-ben százhetvenegymilliárd forinttal lesz több, mint ebben az évben – közölte tegnap Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. A legfontosabb tételnek a béremeléseket nevezte: a szakorvosok és a kórházi szakgyógyszerészek alapbére idén szeptembertől bruttó százhétezer, jövő novembertől pedig további bruttó százezer forinttal nő. Ezek nettósításáról azt mondta, személyenként különböző lesz a kézhez kapott fizetések összege, hiszen például akinek három gyermeke van, a családi adókedvezményeknek köszönhetően egyáltalán nem fizet majd járulékot.

Az ápolók átlagbére ebben az évben átlagosan 26,5 százalékkal, 2017 novemberétől 12, 2018 és 2019 novemberében pedig nyolc-nyolc százalékkal emelkedik. Így mind az orvosok, mind a szakdolgozók a legutóbbi, 2012–2013-as fizetésemeléseket megelőző bérek dupláját kapják majd – jelezte az államtitkár. Úgy vélekedett, az ütemezett növekedés elegendő lehet ahhoz, hogy itthon tartsa vagy akár hazacsábítsa a külföldön dolgozó magyar orvosokat és ápolókat, majd példaként hozta fel, hogy a rezidensösztöndíjak bevezetése óta a szakképzést itthon megkezdők száma a duplájára, ötszázról ezer felettire emelkedett.

A jövő évi egészségügyi kassza további tételeiről Rétvári elmondta, a gyógyszertámogatásra fordítható keret 7,9, a gyógyászatisegédeszköz-támogatás 4,8, a rezidensösztöndíjak kerete kettő, az összevont szakellátás finanszírozása pedig 25,9 milliárd forinttal nő az idei évhez képest. Összehasonlításként hozzátette, 2010-hez képest az Egészségügyi Alap növekedése a legszembetűnőbb: az akkori 1424 milliárdról jövőre 2059 milliárd forintra emelkedik a főösszeg.

A kórházi adósságokról Rétvári Bence közölte, az egészségügyben is bevezetik a kancellári rendszert, az erre vonatkozó törvényi szabályozást az ősszel alakítják ki, amivel az adóssághalmaz folyamatos újratermelődését akadályoznák meg. Újságírói kérdésre elmondta azt is, a nyugdíjak reálértéke 2010-hez képest 21,1 százalékkal nőtt, s ha a gazdasági folyamatok másként alakulnak, „megvan a törvényi felhatalmazás arra, hogy korrigálják az emelést”.