Jelentős támogatást kap most is az MTA az innovációs minisztériumtól

Az ITM-nél arról érdeklődtünk, hogy a finanszírozási rendszer 2015-ös átalakítása óta mennyi pénz jutott az Akadémián folyó kutatások támogatására. Emlékeztettek, hogy 2014-ben, amikor döntés született az NKFI létrehozásáról, ugyanazok a félelmek jelentek meg a tudomány autonómiájának felszámolására vonatkozóan, amelyek most, hogy a magyar kutatás-fejlesztésre jutó források koordinálása az ITM-hez kerülne. „A változás óta senki nem vetette fel, hogy csorbult volna a tudományos függetlenség” – hangsúlyozták.

Ismert, hogy 2015. január 1-én létrejött a – korábban a Miniszterelnökség, jelenleg az ITM felügyelete alá tartozó – NKFI annak érdekében, hogy egy kézben összpontosuljon a kutatás-fejlesztési politika és a forráskoordináció. Ezzel a lépéssel a Hivatalhoz került a korábban az MTA irányítása alatt álló Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) pályázati rendszer, amely a felfedező kutatások ösztönzésére irányul. Az OTKA beolvasztásakor a mostanihoz hasonló módon elkezdték hallatni hangjukat a tudományos függetlenséget féltők. Több kutató ugyanis úgy vélte, hogy míg korábban az OTKA független intézményként működött, a Hivatal létrejöttével lényegében a kormány határoz a kutatások támogatásáról a jövőben. Egyébként a kancellária-rendszer felsőoktatásban való, 2014-es bevezetésekor is hasonló volt a helyzet. Akkor sok olyan vélemény hangzott el, hogy a közvetlenül a miniszterelnök által kinevezett kancellárok, akik elsősorban az egyetemek gazdálkodását felügyelik, az egyetemek autonómiáját veszélyeztetik. A rendszer bevezetése után azonban a felsőoktatási intézmények lejárt tartozásállománya egy év alatt – 2015 végére – több mint 13 milliárd forintról 5,3 milliárdra csökkent.