Belföld
Játékosvédelmi célból indokolt lehet egyes alapjogok korlátozása
Nem osztotta az Alkotmánybíróság a bírói aggályt
Határozatot hozott az Alkotmánybíróság (AB) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény egyes passzusai kapcsán, amelyek miatt harminc ügyben fordultak bírák a testülethez – derül ki az AB honlapján közzétett döntésből. A támadott rendelkezés a bíróság kötelezettségévé teszi, hogy ha az érintett személyt játékfüggőség, vagy játékszenvedély miatt cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezik, az elsőfokú határozatot hozó bíróság e tényről, valamint a határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról az állami adóhatóságot értesítse. Márpedig a kifogást emelők szerint ez sérti a személyes adatok védelméhez való jogot. Az AB azonban nem találta megalapozottnak az indítványokat.
Az indokolás szerint az információs önrendelkezési jog nem tartozik a korlátozhatatlan alapjogok közé, ennek megfelelően az érintettek szerencsejátékhoz való hozzáférésének korlátozása – ezáltal személyi és vagyoni érdekeinek hatékony védelme – olyan alkotmányosan elfogadható cél, amely igazolja a személyes adatok védelméhez való jog korlátozását. Ebből következik: az automatikus adattovábbítás olyan alkotmányosan elfogadható célokat szolgál, amelyeknek fontossága meghaladja az indítványokban felvetett alapjog-korlátozás mértékét.
Ismert, tavaly számos játékosvédelmi intézkedést vezetett be a kormány, ezek egy része csak januárban lépett életbe. A játékkaszinók, kártyatermek már a beléptetéskor kötelesek a „játékosvédelmi nyilvántartás adatait is ellenőrizni, valamint a jelentős önkorlátozás vagy bírósági korlátozás alatt álló személyek belépését megtagadni”. A játékosvédelmi kötelezettségek végrehajtását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzi már tavaly december eleje óta, s az esetleges jogszabálysértések bejelentésére ingyenesen hívható zöldszámot is üzemeltet. Megírtuk, a NAV nyilvántartást is vezet az önkorlátozó, önkizáró intézkedés alá vett játékosokról, valamint a szerencsejátéktól eltiltottakról. A lajstromba csak a szerencsejáték-szervezők tekinthetnek be. A rendelet rögzíti: a szerencsejáték-szervezőknek kötelességük a „sérülékeny személyek szerencsejátékhoz való hozzáférésének korlátozására vonatkozó figyelmeztetést alkalmazni”.
Az AB döntött továbbá arról is, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal nem tarthatja vissza az általa készített vizsgálati jelentéseket, a közérdekű adatigénylés elől nem térhet ki automatikusan. Ezzel a Kúria jogelődje, a Legfelsőbb Bíróság 2008-as ítélete alapján mindennapossá vált gyakorlatot is felülírta a testület.
Az indokolás szerint az információs önrendelkezési jog nem tartozik a korlátozhatatlan alapjogok közé, ennek megfelelően az érintettek szerencsejátékhoz való hozzáférésének korlátozása – ezáltal személyi és vagyoni érdekeinek hatékony védelme – olyan alkotmányosan elfogadható cél, amely igazolja a személyes adatok védelméhez való jog korlátozását. Ebből következik: az automatikus adattovábbítás olyan alkotmányosan elfogadható célokat szolgál, amelyeknek fontossága meghaladja az indítványokban felvetett alapjog-korlátozás mértékét.
Ismert, tavaly számos játékosvédelmi intézkedést vezetett be a kormány, ezek egy része csak januárban lépett életbe. A játékkaszinók, kártyatermek már a beléptetéskor kötelesek a „játékosvédelmi nyilvántartás adatait is ellenőrizni, valamint a jelentős önkorlátozás vagy bírósági korlátozás alatt álló személyek belépését megtagadni”. A játékosvédelmi kötelezettségek végrehajtását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzi már tavaly december eleje óta, s az esetleges jogszabálysértések bejelentésére ingyenesen hívható zöldszámot is üzemeltet. Megírtuk, a NAV nyilvántartást is vezet az önkorlátozó, önkizáró intézkedés alá vett játékosokról, valamint a szerencsejátéktól eltiltottakról. A lajstromba csak a szerencsejáték-szervezők tekinthetnek be. A rendelet rögzíti: a szerencsejáték-szervezőknek kötelességük a „sérülékeny személyek szerencsejátékhoz való hozzáférésének korlátozására vonatkozó figyelmeztetést alkalmazni”.
Az AB döntött továbbá arról is, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal nem tarthatja vissza az általa készített vizsgálati jelentéseket, a közérdekű adatigénylés elől nem térhet ki automatikusan. Ezzel a Kúria jogelődje, a Legfelsőbb Bíróság 2008-as ítélete alapján mindennapossá vált gyakorlatot is felülírta a testület.