Belföld
Január végén tárgyal a Fővárosi Közgyűlés az Alstom-jelentésről
Nem tudni, miért nem a kedvezőbb ajánlat nyert
Nyilvánosságra hozta honlapján a főváros az Alstom-bizottság december 16-i tanácskozásának jegyzőkönyvét, az erről készült jelentést pedig a Fővárosi Közgyűlés soron következő, január végi ülésén terjesztik majd elő.
Az ideiglenesen felállított bizottság legutóbbi tanácskozásának egyik súlyos megállapítása – amely egyébként a közzétett dokumentumban is szerepel –, hogy a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) több éven át százmillió eurót, azaz csaknem harminc milliárd forintot kamatoztatott teljesítés nélkül a kettes- és négyes metróra összesen harminchét szerelvényt szállító Alstom számláján. Ezzel pedig a magyar államnak és Budapestnek jelentős pénzügyi hátrányt okozott.
A négyes metró tanácsadói szerződéseinek, valamint az Alstom-metrókocsik beszerzésének ügyében már hetedik éve tart a nyomozás, így az ügyet jelenleg is vezető ügyész kérésére a bizottsági jelentést a Legfőbb Ügyészségnek is elküldik. A részben rendelkezésre álló dokumentumok alapján, illetve a közbeszerzési eljárás eseményeinek pontatlan rögzítése miatt azonban egyértelműen nem állapítható meg, hogy annak idején miért nem a kedvezőbb ajánlat nyert, holott az első helyezett Alstom és a másodikként végzett orosz Metrovagonmas árajánlata között harmincmilliárd forintnak megfelelő különbözet volt.
A jegyzőkönyv tényként rögzíti, hogy a főváros megbízásából a teljes közbeszerzést a BKV vezényelte, a lebonyolításért mégis a DBR Metró Projekt Igazgatóság volt a felelős. A közbeszerzést előkészítő és értékelő fővárosi bizottságok tagjait részben Demszky Gábor volt szabaddemokrata főpolgármester és helyettesei jelölhették ki, az akkori fideszes ellenzék pedig nem küldhetett tagokat a testületekbe.
A jegyzőkönyvben megtalálhatóak azok a pontok, amelyek a bizottság szerint megalapozzák a jogszabálysértéseket. Erre példa, hogy az európai gyakorlatban is elfogadott huszonöt százalékos előleget hirtelen megemelték ötven százalékra, s éppen ezt a harmincmilliárd forintot meghaladó összeget kamatoztatták az Alstom hasznára több éven át. A lépésre a bizottság előtt megjelenő, a Demszky-éra alatt a BKV-t vezető Aba Botond sem tudott magyarázatot adni.