„Itt az idő, most vagy soha”

– Itt az idő, most vagy soha – fogalmazta meg egy minapi CÖF-rendezvényen lejátszott videoüzenetében. Kérte, hogy ez legyen az interjú címe. Ez lenne a választás tétje?

— Valóban, már hetekkel ezelőtt ezzel a gondolattal kezdtem az említett eseményen, hiszen erről szól a választás. Hatalmas a tét. Ugyanis csak akkor biztos a jövőnk, ha azon az úton halad tovább az ország, amelyen az elmúlt nyolc évben. Sikerült csökkenteni kitettségünket a nyugati bankok, így például az IMF felé, növekedési pályára állt a gazdaság, drasztikusan csökkent a munkanélküliség. Ez utóbbi akkor is fontos eredmény, ha azt nézzük, hogy ez részben a közfoglalkoztatás révén sikerült. Volt már egyébként kiterjedt közmunkaprogramra példa az Egyesült Államokban, Németországban vagy akár a Távol-Keleten. Hiába támadja az ellenzék az intézkedést, ez korántsem új dolog, kétségtelen, itthon az Orbán-kormány mert lépni ebbe az irányba. Szintén meg tudta oldani a kabinet, hogy egyre kevésbé függjünk a nyugati háttérhatalomtól, nem engedtük, hogy itt olyan helyzet alakuljon ki a migránsok miatt, mint Németországban, Franciaországban vagy akár Olaszországban. Amúgy most már ott is egyre inkább látják, nem így kellett volna csinálni, súlyosak a gazdasági következmények is. Például a német autógyárak sem csak az olcsóbb bérek, hanem a migráció hátrányos hatásai miatt telepítenek át hozzánk gyárakat. Tehát több szempontból is jó pályán áll Magyarország, ezt megtörni óriási hiba lenne. Kétségtelen, mindent még nem sikerült megoldani, de például az egészségügyben is történt elmozdulás, folyamatos a kórházak fejlesztése. Megvannak az alapok.

– Mit várhatnánk az úgynevezett baloldaltól?

– Érdemes először nagyobb léptékben összehasonlítani a jobb- és a baloldal gazdaságpolitikáját. A jobboldali kormányok más országokban is, nem csak nálunk, inkább törekedtek a függetlenség erősítésére, a nemzeti kézben lévő gazdaságra, a nemzeti tőke előtérbe helyezésére, szemben a multinacionális vállalatokkal. A baloldal ezzel szemben a legtöbbször erőszakos volt, drámákba torkollott a vezetése. A 2010 előtti kormányok aztán súlyosan eladósították az országot, soha nem látott méreteket öltött a korrupció, Gyurcsány 2006-ban hazugsággal nyert választást, elhallgatva az államadósság valódi mértékét, majd amikor ez kiderült, nem volt hajlandó lemondani, inkább kilövette a tüntetők szemét, éppen az ötvenhatos forradalom ötvenedik évfordulóján. Azt sem felejthetjük el az akkori miniszterelnöknek, hogy a sajtószabadságot tiporta sárba, amikor lényegében betiltotta a Magyar Hírlapot. Elképesztő válságba került a demokrácia, szinte összeomlott az állam. Érdemes belegondolni abba is, milyen kudarcokhoz vezetett a bankrendszer, a pénzintézetek mohósága, ennek egyik legszomorúbb példája a devizahitelezés, illetve annak hazai következményei, szintén a balos vezetés hibájából. A baloldali megoldások tehát leginkább csődöt és bukást hoztak a gazdaságban, sőt, az élet szinte minden területén. Alig bírtunk talpra állni, végre jó irányba mennek a dolgok, és most megint hatalomra törnének. A választás előtt ezt is mérlegelni kell.

– Alapítóként ezúttal is részt vesz a március 15-i Békemeneten?

– Természetesen. Személyesen is kiállok amellett, hogy aktivizálni, lelkesíteni kell a jobboldalt, erősíteni hitében. Fontos a kitartás, csak így lehet eredményeket produkálni. Érdemes felidézni, hogy 2012-ben, az első alkalommal soha nem látott tömeg állt ki kezdeményezésünkre a nagyhatalmak által szorongatott, kétharmados felhatalmazással bíró kormány mellett, védve ezzel az ország függetlenségét. Erre ma is óriási szükség van, amikor nemzetközi szervezetek és Brüsszel is elfogadhatatlan mértékű beleszólást követel a magyar belügyekbe. Ismét fel kell lépni a szuverenitás, a haza számára üdvös, már bizonyított politika érdekében, amelyet külföldről és itthonról is nemtelen eszközökkel támadnak. Ahogy említettem, hatalmas a tét.

– Mivel foglalkozik éppen? Mi a legfontosabb feladat?

– Nagyon rámentem az Ikarus talpra állítására, határozott célom, hogy újra beinduljon a magyar buszgyártás. Tavaly csak saját forrásból több mint kétmilliárd forintos beruházást hajtottunk végre. Egy ekkora gyárnál a látványos eredményekhez persze évek kellenek, de az irány jó. Nem ábránd, hogy újra nemzetközileg is jegyezzék a vállalatot. Remélem, megadja az Isten, hogy ezt végigcsináljam.