Belföld
Ítélethirdetés Gergényiék büntetőperében
Az ügyészség elsősorban mulasztással elkövetett katonai bűncselekményekkel, elöljárói intézkedés, valamint utólagos felelősségre vonás elmulasztásával vádol az ügyben tizennégy rendőrtisztet. A terheltek között van Bene László és Gergényi Péter volt országos, illetve budapesti rendőrfőkapitány, ahogy Dobozi József, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat, a Rebisz egykori vezetője is.
Az ügyészség a 2006. szeptember 18-i MTV-székházostrom, az azt követő napokban zajló utcai események és az október 23-i nemzeti ünnepen történt összecsapások kapcsán emelt vádat a rendőrök ellen, és döntő részben felfüggesztett börtönbüntetést kért.
A vádemelésben katalizátorszerepet játszott a témában felállított parlamenti vizsgálóbizottság, amely munkája során számos beszámolón keresztül tárta fel az eseményeket. Bár a közvélemény elsősorban a civil tüntetők ellen elkövetett törvénysértések miatt várt vádemelést, az ügyészség csak katonai bűncselekményekkel vádolta meg a rendőrség akkori vezetőit.
Az eljárás során egy-két vádlott tett csupán részletes vallomást, de ezt Gergényi és Bene nem tette meg. Az elsőfokú eljárás csak hét évvel az események után, 2013 szeptemberében, botrányos körülmények között kezdődött.
Az első tárgyaláson megjelent az események idején miniszterelnök Gyurcsány Ferenc, akit tüntetők vártak és kértek számon. A per során mintegy száz tárgyaláson kétszáz tanú és több szakértő meghallgatásával zajlott le a bizonyítási eljárás. Tanúként idézték be többek között a már említett Gyurcsány Ferencet, és több kormánypárti politikust is meghallgatott a bíróság. A tanúvallomásokból leginkább az derült ki, hogy el lehetett volna kerülni a véres összecsapásokat és a túlkapásokat, ha a rendőri vezetők megfelelően irányítják az állományt.
Az ügyészség a 2006. szeptember 18-i MTV-székházostrom, az azt követő napokban zajló utcai események és az október 23-i nemzeti ünnepen történt összecsapások kapcsán emelt vádat a rendőrök ellen, és döntő részben felfüggesztett börtönbüntetést kért.
A vádemelésben katalizátorszerepet játszott a témában felállított parlamenti vizsgálóbizottság, amely munkája során számos beszámolón keresztül tárta fel az eseményeket. Bár a közvélemény elsősorban a civil tüntetők ellen elkövetett törvénysértések miatt várt vádemelést, az ügyészség csak katonai bűncselekményekkel vádolta meg a rendőrség akkori vezetőit.
Az eljárás során egy-két vádlott tett csupán részletes vallomást, de ezt Gergényi és Bene nem tette meg. Az elsőfokú eljárás csak hét évvel az események után, 2013 szeptemberében, botrányos körülmények között kezdődött.
Az első tárgyaláson megjelent az események idején miniszterelnök Gyurcsány Ferenc, akit tüntetők vártak és kértek számon. A per során mintegy száz tárgyaláson kétszáz tanú és több szakértő meghallgatásával zajlott le a bizonyítási eljárás. Tanúként idézték be többek között a már említett Gyurcsány Ferencet, és több kormánypárti politikust is meghallgatott a bíróság. A tanúvallomásokból leginkább az derült ki, hogy el lehetett volna kerülni a véres összecsapásokat és a túlkapásokat, ha a rendőri vezetők megfelelően irányítják az állományt.