Ítélet lesz a brókerbotrányban

A brókerbotrány még 2003 júniusában pattant ki, amikor a pénzügyi felügyelet vizsgálni kezdte a Pannonplast-részvények felvásárlását, s valakik – máig nem tudni, hogy kik – megverették a felügyelet elnökét. Az ügyben több mint kétévi nyomozás után emeltek vádat Kulcsár Attila és társai ellen, a vádirat szerint a K&H Equities brókere rendkívül magas hozamokat ígérve, offshore cégeken keresztül jogosulatlanul forgatta az ügyfelek, köztük egyes állami vállalatok, önkormányzatok pénzét.

A Fővárosi Bíróság 2008 nyarán nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte sikkasztás miatt Kulcsár Attilát. Többen börtönbüntetést kaptak és több tíz és százmillió forintos vagyonelkobzást. Felmentették ugyanakkor a bűnsegédként elkövetett sikkasztás vádja alól Rejtő E. Tibort, a K&H Bank egykori elnök-vezérigazgatóját.

A másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte ezt az ítéletet 2010-ben, s még abban az évben újrakezdték a büntetőpert, amelyben a Fellebbviteli Főügyészség indítványa nem zárta ki a vádmódosítást sem, azt, hogy a bíróság fontolja meg a sikkasztás csalásra történő megváltoztatását. Az új eljárásban Kulcsár korábbi védekezési stratégiáját megváltoztatva azt próbálta bizonyítani, hogy a terhére rótt bűncselekményt el sem követhette, mivel jogosultsága sem volt arra, hogy az ügyfelek pénzével szabadon rendelkezhessen. Az ügy első rendű vádlottja a büntetőper finisében már azzal állt elő, hogy 1998-ban a K&H Bank brókercégénél egy már működő rendszerbe kapcsolódott be, amely azonban nem a vádbeli sikkasztásra épült, inkább egy pénzmosoda volt.

Az ügyész perbeszédében módosította a vádat, azt sikkasztásról vesztegetésre változtatva több vádlott esetében is. A vádbeszéd szerint a bűncselekményhez hozzájárult a megvádolt bankvezető által Kulcsárnak nyújtott védőernyő is.