Isteni parancs az evangélium hirdetése

Erdő Péter vezette a hagyományos húsvéti körmenetet (Fotó: Hegedüs Róbert)

„A húsvét titka nem végződik Jézus kereszthalálával, a feltámadás az Atya válasza Krisztus szeretetére. Húsvét fényében mi, emberek is felfedezzük, hogy nem a bűné, nem a halálé, nem a gonoszságé az utolsó szó, hogy minden látszólagos kudarc ellenére az élet, a szeretet és az igazság győz, mert Isten nemcsak mindenható, hanem irgalmas is” – jelentette ki húsvétvasárnapi homíliájában Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában tartott ünnepi szertartáson. Hozzátette, Krisztus feltámadása érzékelteti számunkra azt a „szédítő távlatot is, amelyben ez a történet, ez a küzdelem zajlik”. A válasz, a bátorítás, az örömhír a világmindenség határain túlról érkezik, egyben a világ szíve mélyéről. És ez a válasz nem olyan, mint egy természeti erő megnyilvánulása, hanem kifejezi Isten személyes szeretetét – fogalmazott.

A főpásztor emellett kitért arra is, hogy a történet harmadik szereplője mi magunk vagyunk, hiszen nekünk kell Krisztus előtt meghajolnunk a hit hódolatával, és nekünk kell hirdetnünk: Jézus Krisztus az Úr, mert neki adatott minden hatalom a mennyben és a földön. Ezt az örömhírt azonban nemcsak szóval kell hirdetni, hanem tettekkel is. „Több szeretet, több egység a házastársak között, több igazság önmagunkkal szemben és több megértés mások iránt. Ez kell, hogy jellemezze az életünket” – hangoztatta Erdő Péter.

A bíboros vezette előzőleg a nagyszombat esti, ünnepi vigíliát is a fővárosi Szent István-bazilikában. Itt arról beszélt, a feltámadás fényében felelősek vagyunk egymásért, népünkért és a teremtett világért. Homíliájában az MTI beszámolója szerint hangsúlyozta, húsvét öröme felelősségre szólít, de egyben erőt és reményt is ad, mert Isten minden jó igyekezetünkben szeretettel kísér minket. A feltámadt Krisztus megjelenésekor azt mondja tanítványai­nak: Ne féljetek! Ugyanezt mondja nekünk is – folytatta –, hiszen az élet és a szeretet lehetőségei meghaladják az emberi képzeletet, miután „földi és örök életünk egyaránt Istenben van elrejtve”.

Erdő Péter Ferenc pápát idézve hangsúlyozta, mivel ugyanaz az Atya teremtett minket, láthatatlan kötelékek kapcsolnak össze a világmindenség összes létezőjével, egyetlen nagy családot alkotunk, olyan emelkedett közösséget, amely szent, szerető és alázatos tiszteletre indít minket. Ezért a bíboros arra buzdította a híveket, Krisztus szenvedésének gyásza után, feltámadásának napján örüljenek együtt a feltámadt Krisztussal és az egész világgal, mert „Krisztus húsvétja az egész világ üdvössége, dicsőség az Isten mennyei boldogságában lévőknek, élet a hívőknek, feltámadás a halottaknak, vereség a pokol számára és kudarc a látszólag győztes halálnak”.

Szerinte húsvét öröme szorosan összefügg a mi személyes sorsunkkal, amikor tehát Krisztus megjelenik az életünkben, ha hozzá tartozunk, vele együtt mi is megjelenünk dicsőségben. „Emeljük hát fel tekintetünket, és keressük, ami odafönt van Isten valóságában és szeretetének közösségében” – kérte a bíboros.

Az ünnepi liturgia keretében, ahogy az elmúlt években, úgy ezúttal is számos felnőttet keresztelt meg és részesített a bérmálás szentségében Erdő Péter, a jelen lévő hívek pedig megújították keresztségi fogadalmai­kat. A szertartás végén a hívek a bíboros vezetésével körmenetet tartottak a bazilika körül.

Az egymásra találás csodája

A húsvét Isten és ember egymásra találásának csodája – mondta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke húsvétvasárnap, a budapesti Deák téri evangélikus templomban tartott istentiszteleten. Prédikációjában kiemelte: húsvét akkor lesz igazi „ünnep az életünkben, ha egzisztenciálisan is érint minket”. A távirati iroda beszámolója szerint rámutatott, az igazi húsvét „kihallatszik belőlünk”, a templomból, kihallatszik az ünnepekből a hétköznapok felé, és kihallatszik az egyházból a világ felé, amelynek semmire sincs nagyobb szüksége, mint Jézus tanítására. Gáncs Péter arról is beszélt, a húsvét értelmetlen nagypéntek nélkül. Felidézte, Jézus nagypénteken, a Getsemáne-kertben rászólt forrófejű tanítványára, Péter apostolra, amikor az kardot rántott: „Tedd hüvelyébe a kardod, mert aki kardot fog, az kard által vész el!” Emlékeztetett arra, hogy Jézus meg merte kérdezni az őt arcul ütő főpapi szolgától: „Mondd, miért ütsz engem?” Nincs ennél fontosabb kérdés 2016 húsvétján, ezen a megsebzett földrészen – figyelmeztetett Gáncs Péter. A püspök emellett hangsúlyozta: „Fel kell tennünk ezt a kérdést alázattal és őszintén, és vállalnunk kell, hogy kellemetlen választ kapunk.” (GJJ)

„Az irgalom győzedelmeskedik”

Ma is a feltámadott Krisztus gyűjt össze bennünket, úgy, mint egykor a tanítványait – mondta Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke vasárnap, a budahegyvidéki református templomban. Bogárdi Szabó István igehirdetésében húsvét történetét felelevenítve szólt arról, hogy Jézus feltámadására a tanítványok első válasza az elzárkózás volt, nem hittek, de Jézus „csodálatos szeretettel vezeti őket bizonyosságra”. Ez döntő pillanat volt, „megérezni, hogy Jézus feltámadása érvényessé tette a kereszten hozott áldozatát, és Isten szent engeszteléssel öleli magához az embert”. A mai kor keresztényeit szerinte „könnyű szétszórni, nem kapnak védelmet, ma ők a csüggesztő leszólások, a cinizmus, az üldözés és a terror céltáblái. A hatalmasok pedig széttárják kezüket, a vállukat vonogatják, tehetetlennek mondják magukat, mossák kezeiket, mint Pilátus, máskor meg a kezüket dörzsölik”. A hit annak a tudomásulvételét jelenti, hogy Istené a végső szó, és ez csodálatos, mert Isten igazmondó, vagyis az irgalom győzedelmeskedik – mondta a református püspök, hozzátéve, a gyűlölet, a bűn, a halál, illetve az elveszés ideje mind-mind meg van számlálva. (GJJ)