Ismét a Ház előtt az egyházi törvény

Még idén dönthet az Országgyűlés az egyházügyi törvény korrekciójáról (Fotó: Ficsor Márton)

Mivel a Fidesz–KDNP 2015 decemberében nem rendelkezett a szükséges kétharmados többséggel, az ellenzék, bár előzetesen támogatta az előterjesztést, meg tudta akadályozni az egyházügyi törvény korrekcióját célzó jogszabály elfogadását. Az idei áprilisi választás után a kabinet ismét nekifutott a törvénynek, melynek tervezete a héten került a parlament elé, és információink szerint még az idén el is fogadhatja az Országgyűlés.

Az indítvány négyféle vallási közösségi formát határoz meg: vallási egyesületet, nyilvántartásba vett egyházat, bejegyzett egyházat és bevett egyházat. Valamennyi kategóriához különböző feltételeknek kell megfelelni a bírósági nyilvántartásba vétel során. A regisztráció módja egyébként a legfőbb különbség az előző, 2011-es, az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága által is elmarasztalt verzióhoz képest, mely a parlamenthez utalta az elismerés jogát. Bejegyzett egyház – főszabály szerint – az a felekezet lehet, melynek a megelőző öt év átlagában legalább négyezer magánszemély ajánlotta fel befizetett személyi jövedelemadójának egy százalékát, és legalább húsz éve vallási egyesületként működik, vagy százéves szervezett formában történő önálló nemzetközi működéssel rendelkezik. Ezek közül bevett egyház az lehet, mellyel az állam a „közösségi célok érdekében történő együttműködésről átfogó megállapodást köt”. Ezt azonban még a parlamentnek is jóvá kell hagynia. Az indoklás szerint a törvény „hosszú távú megoldást kínál a lelkiismereti és vallásszabadság maradéktalan érvényesüléséhez, valamint a közcélú feladatok ellátása terén együttműködésen alapuló működéséhez” az állam és a felekezetek között.

Szintén Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az előadója az ugyancsak a Ház elé kerülő, a Hungary Helps Programról szóló törvényjavaslatnak. Az indítvány a már eddig is működő kezdeményezés kiszélesített alapelveinek gyakorlati megvalósítását hivatott biztosítani, a következők szerint: a humanitárius válságok létének, kiváltó okainak és természetének feltárása és megnevezése, a közvetlen és helyben történő segítségnyújtás modellje, valamint a humanitárius válsággal fenyegetett közösségek helyben való maradása támogatásának az elve a prevenció révén. A törvény biztosítja, hogy „gyorsan és hatékonyan jusson el a segítség az üldözöttekhez és a humanitárius katasztrófák áldozataihoz, valamint hazánk a nemzetközi szintéren hozzájáruljon a migrációt is előidéző folyamatok megszüntetéséhez a helyben történő segítségnyújtással”.