Ismét Magyarországot támadja Brüsszelben a PM-es Jávor Benedek

Miután Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár a minap leszögezte: sem a bíróság által elmarasztalt nyíregyházi huszártelepi, sem más iskola esetében nem ad felmentést a szegregáció tilalma alól a kormány, Jávor Benedek PM-es európai parlamenti (EP-) képviselő mégis azért fordult az Európai Bizottsághoz, mert szerinte a köznevelési törvény módosításával a kabinet rendeletben engedélyezné az egyenlő bánásmód alóli felmentést az egyházi és a nemzetiségi iskolákban. A „szegregáció törvényesítése” miatt hetek óta tiltakoznak egyes civilszervezetek, felvetésük téma volt az EP egyik bizottsága által hazánkról rendezett brüsszeli tanácskozáson is. Jávor beadványa nyomán a bizottság most elemzést végez, értékeli, hogy a magyar törvénymódosítás megfelel-e a vonatkozó uniós irányelvnek, amely tiltja a faji vagy etnikai származáson alapuló hátrányos megkülönböztetést.

Hoffmann Rózsa KDNP-s országgyűlési képviselő, aki egyre többször szólal fel európai szinten a hazánkkal kapcsolatos ügyekben, Jávor beadványáról szólva lapunknak kijelentette: mélyen elítéli azokat a politikusokat és civileket, akiknek, ha Magyarországon nem tetszik valami, szinte rögtön nemzetközi fórumnál jelentik fel a kormányt. Sajnos úgy látszik, ez a tendencia folytatódik – állapította meg, aláhúzva, ezekkel az akciókkal nem használnak, ellenkezőleg, csak ártanak Magyarországnak. A szegregáció kapcsán pedig azt mondta, túldimenzionált kérdésről van szó, hiszen a magyar törvények ma sem teszik lehetővé az elkülönítést az iskolákban. „Aki ezek után azt állítja, hogy hazánkban bármilyen lehetőség van a szegregációra, csak politikai haszonlesésből használja fel az ügyet” – hangoztatta a volt köznevelési államtitkár.

Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár a lapunknak adott interjúban – sokadszorra – leszögezte: a vizsgálat alá vont passzus annak nyomán született, hogy a tizenhárom hazai nemzetiség közül éppen a roma az, amelyiknél a szociális hátrány leginkább számottevő, és ebből fakadóan a gyerekek nagy része különös figyelmet igényel. Tehát esetükben a nemzetiségi oktatásnak másról, többről is kell szólnia. „Nem lehet a szegregáció fedőneve a nemzetiségi iskola. Vagyis a módosítás éppen az antiszegregációs munka kiterjesztésének lehetőségét kívánja megteremteni, az egyenlő bánásmód szellemében” – tette egyértelművé.

A Kúriához került a huszártelepi iskolaügy

Egyre kevésbé válogatja meg eszközeit a Hajdúdorogi Egyházmegye ellen fellépő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF). A görög katolikus püspöki iroda legújabb közleménye szerint „elképesztő, hogy mi mindent megtesznek az egyház ellenségei azért, hogy lejárassák az embermentő törekvéseket”. Az alapítvány legújabb vádjai szerint az egyházmegye jogtalanul csalogatja az iskolaérett gyerekeket a huszártelepi tanintézménybe. Állítják ezt annak ellenére, hogy a bírósági döntés alapján ezt nem teheti, így nem is teszik. A CFCF legutóbb egy „tényfeltáró” filmet készített, amelyben ketten – egyikük az alapítvány munkatársa – azt a látszatot igyekeznek kelteni, hogy a perben elítélt iskola a beiratkozásra csalogatna. Az egyházmegye szerint jelenleg bizonytalan, hogy mi lesz a Sója Miklós iskola sorsa. Hozzátették, a legmagasabb jogi fórumhoz, a Kúriához fordultak, valamint alapjogi törvényességi vizsgálatot is kértek. (LMA)