Belföld

Iskolai füzetben a K-részlegesek

Immár név szerint, részletesen is tudható, hogy kik vettek részt Nagy Imre és mártírtársai koncepciós perének előkészítésében

Nyilvánosságra hozta tegnap a Nagy Imre és társai perének előkészítésében részt vevő állambiztonsági beosztottak és vezetők névsorát, hivatali karrierútját a Nemzeti Emlékezet Bizottsága. Az adatok egy kék iskolai füzetből származnak.

Százötven nevet tartalmaz az a kék iskolai füzet, amelynek tartalmát tegnap tette közzé a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB). A szervezet honlapján (Neb.hu) elérhető összeállítás azon emberek leltárát tartalmazza, akik 1957. április 13-tól beléphettek a politikai rendőrség vizsgálati osztályának Gyorskocsi utca 31. szám alatti székhelyén a harmadik emeleti zárt folyosóra, ahol a Nagy Imre-ügy szereplői raboskodtak. Az ismertető szerint az 1956-os forradalmat követő megtorlás folyamatában a legjelentősebbnek számító ügyek – így a Nagy Imre-per – előkészítésére és lebonyolítására a vizsgálati osztályon belül külön, duplán elzárt részleget létesítettek, ahová a politikai rendőrség legmegbízhatóbbnak, legalkalmasabbnak tartott munkatársait vezényelték át. Az érintettek döntő többségükben korábban az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) kötelékében tevékenykedtek. Mint kiderül, az úgynevezett K-részleget Rajnai Sándor irányította.

Az I. számú vizsgálati csoport foglalkozott a Nagy Imre-üggyel, ezt Ferencsik József, az önálló ÁVH kémelhárító főosztályának hajdani első embere irányította. A politikai összekötő Biszku Béla belügyminiszter, az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának tagja volt. A szovjet tanácsadó elvtársak részvételét bizonyítja a füzet első oldalán szereplő bejegyzés a nekik kiutalt belépőkről, valamint a tolmácsok, fordítók jelenléte is.
A NEB oldalán közölt összefoglaló hangsúlyozza, a kékes füzetbe nemcsak a K-részleg tagjainak neveit jegyezték fel, hanem az ezredestől kezdve a szakaszvezetőn át minden állambiztonsági tisztét, operatív beosztottét, irodai segédtisztét, a vizsgálati osztály főorvosáét, egy bűnügyi fényképészét és négy külsős ügyészét és ott szerepel Non György volt legfőbb ügyész is.

A NEB ugyanakkor felhívja a figyelmet, a füzet nem tartalmazza az összes olyan ember adatát, aki minden bizonnyal jelen volt a kihallgatásokon. Közéjük tartozik például a vizsgálati osztály vezetője, Szalma József. Az azonban vitán felül áll, hogy a listázottak súlyos szerepet játszottak a később több halálos és súlyos ítélettel záruló per előkészítésében. A tudástár menüpontban közölt életrajzok forrásai az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött személyi akták, amelyek minden belügyi dolgozó adatait, karrierútjának állomásait, rendfokozatát, beosztási helyének változását és a rendszeres időközönként készített minősítését, önéletrajzát, fotóját tartalmazzák.


Önként, dalolva

Nem hiba, bűn, hogy erre a listára huszonhat évet kellett várni. A füzet főszereplői közt ugyanis véletlenül sem található olyan, aki netán kényszer hatása alatt cselekedett, mind önként, esetleg remek karrierlehetőséget látva vettek részt a kor mércéjével is megkérdőjelezhető eljárásban. A listát elnézve sajnos simán előfordulhat, hogy közülük néhányan szép nyugdíjat húzva még mindig itt élnek. Bántani persze nem kell őket – az elszámolással majd bajlódjanak ők maguk és hetedíziglen leszármazottaik –, de mondjuk, ha valakinek egy kilencvenhat éves Bodrogi (Berger) József, Budai Jánosné született Osztricsil Anna, egy nyolcvanhét esztendős Harangozó Szilveszter, nyolcvankilenc éves Kapitány István vagy kilencvenkét tavaszt látott Pazsiczky Sándor a szomszédja, legalább egy megvető tekintetet küldjön felé.