Belföld
Indokoltak a további szigorítások
Szánthó Miklós: Ha a kormány vállalja, hogy szembemegy az unióval, akkor át kellene tekinteni a teljes menekültügyi szabályozást
Információink szerint még nem konkretizálódott, hogyan szeretné a kormány tovább szigorítani az illegális bevándorlókra vonatkozó szabályokat. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter január közepén jelentette be, hogy visszaállítják az idegenrendészeti határőrizetet, ami azt jelentené, hogy az illegális bevándorlók nem mozoghatnak szabadon Magyarország területén addig, amíg el nem bírálják menedékkérelmüket. Jelenleg ugyanis azok a migránsok, akik befogadóállomásokon vannak, szabadon elhagyhatják a tábort és akár az országot is anélkül, hogy menekültkérelmüket elbírálták volna. Ezt a tervet erősítette meg Kovács Zoltán kormányszóvivő a Sky News brit hírtelevíziónak adott hétfői interjúban.
Az általunk megkérdezett jogászok szerint is bonyolult téma az őrizet, hiszen a korábbi általános idegenrendészeti őrizetet az Európai Unió nyomására 2013-ban átalakították. A menedékkérők számára helyette bevezették a menekültügyi őrizetet, amelyet azonban az uniós irányelv alapján nem lehet alkalmazni egy bevándorlóval szemben csak azért, mert illegálisan lépett be az országba. Az Alapjogokért Központ már 2015-ben felhívta a figyelmet, az új uniós irányelvek még adnak némi lehetőséget az őrizet szigorítására, és a kormányzati tájékoztatás alapján is arról lehet szó, hogy a szabályozás visszatérhet a korábbi, 2013-at megelőző keretekhez.
Szánthó Miklós, a központ igazgatója hozzátette, hogy azóta Magyarország számos, „a biztonság az első” elven alapuló, migrációt feltartóztató intézkedést fogadott el, a balkáni útvonalon tapasztalható „relatív nyugalommal” együtt ezért nincs most az elmúlt években tapasztalt fokozott nyomás a határokon. Ez optikai csalódás azonban, hiszen milliók várakoznak arra egyes régiókban, hogy útra keljenek Európa felé, így a fizikai és a jogi infrastruktúrát is szükséges felkészíteni a várható újabb migrációs hullámra. Szánthó szerint ha a közelmúlt bejelentései alapján a kormány vállalja, hogy az őrizet módosítása kapcsán formálisan szembemegy az Európai Unióval, akkor érdemes lenne áttekinteni az egész menekültügyi szabályozást akár azon az áron is, hogy a szigorítások ellentmondanának a nemzetközi és uniós normáknak.
Az általunk megkérdezett jogászok szerint is bonyolult téma az őrizet, hiszen a korábbi általános idegenrendészeti őrizetet az Európai Unió nyomására 2013-ban átalakították. A menedékkérők számára helyette bevezették a menekültügyi őrizetet, amelyet azonban az uniós irányelv alapján nem lehet alkalmazni egy bevándorlóval szemben csak azért, mert illegálisan lépett be az országba. Az Alapjogokért Központ már 2015-ben felhívta a figyelmet, az új uniós irányelvek még adnak némi lehetőséget az őrizet szigorítására, és a kormányzati tájékoztatás alapján is arról lehet szó, hogy a szabályozás visszatérhet a korábbi, 2013-at megelőző keretekhez.
Szánthó Miklós, a központ igazgatója hozzátette, hogy azóta Magyarország számos, „a biztonság az első” elven alapuló, migrációt feltartóztató intézkedést fogadott el, a balkáni útvonalon tapasztalható „relatív nyugalommal” együtt ezért nincs most az elmúlt években tapasztalt fokozott nyomás a határokon. Ez optikai csalódás azonban, hiszen milliók várakoznak arra egyes régiókban, hogy útra keljenek Európa felé, így a fizikai és a jogi infrastruktúrát is szükséges felkészíteni a várható újabb migrációs hullámra. Szánthó szerint ha a közelmúlt bejelentései alapján a kormány vállalja, hogy az őrizet módosítása kapcsán formálisan szembemegy az Európai Unióval, akkor érdemes lenne áttekinteni az egész menekültügyi szabályozást akár azon az áron is, hogy a szigorítások ellentmondanának a nemzetközi és uniós normáknak.