Indokolt az új bíróság létrehozása

Elkülönült közigazgatási bíráskodás a második világháború előtt már működött Magyarországon, e tradíciót ’49-ben a kommunisták szakították meg, s ennek „felélesztése éppen hogy a folyamatossághoz történő visszatérést jelenti – hangsúlyozta lapunknak a közigazgatási felsőbíróság létrehozására vonatkozó tervek kapcsán Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. Kiemelte, hogy a bíróságok és általában az igazságszolgáltatás szervezeti rendjére különböző megoldások léteznek Európa-szerte, és egyik sem tekinthető kizárólagosnak, tehát nincs olyan „egységes demokratikus követelmény”, amelyre hivatkozva megkérdőjelezhető lenne a közigazgatási felsőbíróság létrehozása, újraalapítása. Abban pedig csak bízni lehet, hogy a felálló új közigazgatási bírósági szervezetrendszer bírái nem folytatnak majd a hatalommegosztás alapelvére veszélyt jelentő, napjainkra egyre inkább teret hódító „bírói jogalkotást” – hangsúlyozta Szánthó. Szerinte, bár a közigazgatási perek különlegessége, hogy abban általában egy magánfél mellett állami szerv az érintett, a felek nem tartoznak egy „súlycsoportba”, az eljárásban az államot, az állami szervet is meg kell illesse a tisztességes eljáráshoz való jog.

Közben Kees Sterk, az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának (ENCJ) elnöke cáfolta a Reuters múlt heti cikkében a magyar és lengyel bírósági helyzetről megjelenteket. A Reuters szerint Hilbert Edit, az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöke a szervezet beavatkozását kérte a tervezett közigazatási felsőbíróságok miatt, mondván, az növelné a bíróságok feletti politikai befolyást. A közleményben Kees Sterk elismeri, hogy a OBT meghívására júliusban udvariassági látogatásra érkezik Magyarországra, és leszögezte: az ENCJ párbeszéden alapuló, együttműködéses hálózat, amely soha nem avatkozott és nem is fog semmibe beavatkozni. A szervezet elnöke azt is közölte, hogy nem kommentálta a közigazgatási felső bíróság létrehozásáról szóló híreket, mivel egyáltalán nem ismeri az ügyet.